Századok – 1909
Értekezések - PÓR ANTAL: Opuli László herczeg Magyarország nádorispánja - II. közl. 642 - bef. közlemény 713
716 DR. BÉKEFI RÉMIG. Küküllei János krónikája meg már Nagy Lajos királynak valóságos életrajzává fejlődik. Thuróczi János krónikájában a »Kis Károly szerencsétlen esetének leírása és Magyarország királynéinak gyászos esete«, továbbá »Zsigmond király és császár krónikája az ő egyéb tetteivel« már czímökben elárulják, hogy itt a királyi hatalom áll homloktérben. Még erősebben megnyilatkozik ez a humanista történetíróknál. Antonio Bonfini, a fizetett udvari történetíró a humanista hízelgő hódolatával veszi körűi a királyokat. Nem szólva arról a valótlanságról, hogy Hunyadi Jánosnak vitézség dolgában Zsigmond király volt a mestere, II. Ulászló király meg az erélyesség mintaképe : a Berum Hungaricarum Decades1 Hunyadi Mátyás király uralkodásának rendszeres rajza, tele dicséretekkel. Leírásában szemünk láttára épül föl Buda várában Hunyadi Mátyás művészi királyi palotája, melyben a fejét nagy terveken törő és hatalmas magyar király jelenik meg a külföld diplomatái, a magyar főpapok és világi urak s a classikus műveltségű humanista tudósok és művészek társaságában. Kiérezzük soraiból, hogy ez a fejedelem nemcsak királya, hanem ura az ő országának és nemzetének. Galeotto Marzio — a humanisták nem csekély élelmességével — Corvin János, a trónörökös részére, lelkesítő például, Hunyadi Mátyás király jeles, bölcs és elmés mondásait és tetteit írja le s műve bírálójául magát a királyt nevezi meg. Petrus Ransanus pedig az Epitome Rerum Hungaricarum-ot egyenesen Hunyadi Mátyás királynak ajánlja, hiszen annak megírására az ő Beatrixa biztatta. Rogerius Carmen Miserabile-]e és Tamás spalatói főesperes História Salonitanorum-]a, tanúsága szerint, az egész országot megrendítő csapásnak, a tatárjárásnak kellett bekövetkeznie, hogy e közben a történetírók figyelme egy időre a nemzet belső életére is kiterjedjen. A reformáczió és a király eleste Mohácsnál a magyar nemzetet vallásilag és politikailag két táborra osztotta, a török betelepedése meg 1541-ben az országot törte három darabra. E tényekkel 1 Bonfinius : Berum, Ungaricarum Decades. 526., 573—574. (1771-iki kiadás.)