Századok – 1909

Történeti irodalom - Schindler Gyula: A selmeczbányai czéhek élete. Ism. Tárczy Károly 684

|685 TÖRTÉNETI IRODALOM. nehéz, mert csak Szádeczky Lajosnak általa is idézett (csak egyszer említi, akkor is csak úgy, hogy adata téves, (85. 1.) •értékes dolgozatára kellett volna figyelemmel lennie. Pl. jó lett volna kiemelnie, hogy a legrégibb czéhiratokban sem talált adatokat arra nézve, mintha e czéhek vallásos egyesületből alakultak volna (8. 1.), s akkor elfogadhatóbb lett volna a tömörülés czélja : az ipar megvédésén kívül a kézműves tisztességes életfentartásának biztosítása. (2. 1.) Ellenem bizonyíthatott volna azzal, hogy a bírság neme itt is a viasz.1 Rámutathatott volna arra, hogy a czéhek Németországból kerültek, kiemelhette volna jobban, hogy itt a czéhek a városi tanácstól kapják szabályzatukat, holott eddig a legtöbbről úgy tudtuk, hogy királyi vagy földesúri adomány útján jutottak a kiváltságaikat tartalmazó czéhlevélhez. Jellemző adat az is, hogy a czéhrendszer falait már 1551-ben védeniök kell a kontárok ellen, s csakugyan ezek okozták később is pusztulásukat. (6. 1.) Továbbá nem időzött volna részletesen annál a kérdésnél sem, hogyan lehet czipészczéh már a XIV. században, mikor a timárok czéhe még nincs meg. Mert akármelyik értekezésből megtudhatta volna, hogy a kettő egy iparág volt, azaz, mint Selmeczbányán is volt (12. 1.), a czipészek egyszersmind bőrt is készítettek, s csak körülbelül a XVI. században mondhatták ki : hogy a vargasuszter maradjon a kaptafánál, azaz bőrt ne készítsen.2 Vagy, hogy még egyebet említsek, láthatta volna, hogy a czéhmesternéről másutt külön pontban gondoskodnak. (84. 1.) S a rendelkezésére álló adatok alapján mindjárt határozottabban nyilatkozhatott volna a czéhjegyző tisztéről. (88—89. 1.) Erre ugyanis rendesen a legszebb írásút választották meg, s az ilyen felmentést nyert a szolgamesterség alól. így azonban kissé terjengős, bőbeszédű lesz műve, és sok helyen azt a benyomást teszi, mintha mesterségesen nyújtaná. (Vándorkönyv 126. 1., vadászfegyverek leírása 154. 1., sok helyen az adatok ismétlése, pl. Waldburgerek stb.). Ennek daczára is hiányzik a műből valami, a mi jó lett volna az elmaradt harmadik fejezetnek. A czéhek életét ugyanis nem igen találjuk meg a kötetben. Mert az első rész csak a czéharticulusok pontjaival foglalkozik igen részletesen, a másik rész pedig— mondjuk, röviden — az inas, legény és mester jogaival, de hogy a czéhek hatása kifelé milyen volt, vájjon — mint maga említette — politikai, társadalmi és gazdasági szempontból volt-e valamikor irányító vagy számottevő befolyásuk Selmeczbányán, arról legfeljebb a sorok között olvashatunk. Pedig e nélkül a 1 V. ö. A czéhrendszer Munkácson. 1809. 16 kk. 1. s V. ö. I. h. 27 1.