Századok – 1909

Történeti irodalom - Osváth János: Nemzeti zeneművészet. Ism. Kereszty István 682

|706 TÖRTÉNETI IRODALOM. kelti, mintha nagyon szeretne magáról beszélni. Stilusában is van valami édeskésség és akadnak igen naivúl megszerkesztett mondatai, mint pl. mindjárt a legelső. Általában véve azonban annyi tehetséget és tudást árul -el a kis tanulmány, hogy bizalommal nézhetünk a szerző pályája «lé. Ha netalán dolgozata csak előkészület volna egy Rádayról Írandó nagyobb munkához, előre is felhívjuk, hogy részesítse nagyobb figyelemben Ráday egyházi, de különösen politikai szereplését mint Négyesy tette, és Ráday kétszeri pártváltoztatása magyarázatául ne érje be egyszerűen a Gyöngyösi példájára való hivatkozással, mint a hogy Arany és Négyesy után most teszi. Ráday szilárdabb, emelkedettebb jellemnek látszik, semhogy e tekintetben Gyöngyösi eljárása mindent megmagyarázna. Búcsúzóra még egy megjegyzést. Az irodalomtörténet, úgy látszik, tartogat babérokat Ferenczi Sára számára is, mért vágyik hát azokra a bizonyos nyugati tájakra, a hol csak bogáncsok meredeznek az égre ? Szűcsi JÓZSEF. Nemzeti zeneművészet. Történetkritikai tanulmány. Irta Osváih János. I. rész. (Budapest, 1908. Toldi Lajos-féle könyvkereskedés bizománya.) 174 1. és 2 melléklet. Látnivaló, hogy a mű magának a szerzőnek kiadása ; ez a magyarázata, hogy még csak az I. rész jelent meg. Közelfekvő az a kérdés : érdemes-e komoly helyen bírálatra méltatni e töredék munkát, mely kiadót sem kapott s talán csak a szerző hiúsága juttatta nyomdafestékhez, — mint oly sok más szellemi terméket . . . hiszen a szerző nevét egyáltalában nem találhatni szereplő művészeink vagy íróink között. Válaszom kész és határozott : Osváth könyve ma zenei irodalmunk legértékesebb terméke; tudományos becse absolut. P. Thewrewk Emil fejtegetései egy-egy részletkérdést oldottak meg (A hang mint műanyag ; A magyar zene rhythmusa) és az anyaggyűjtés szükségét mutatták ki (A m. zene tudományos tárgyalása) ; Bartalus István inkább történetphilosophiai vázlatokat nyújtott (a Budapesti Szemlében : A magyar zene története ; A czigány •és viszonya zenénkhez) ; Antolik Károly akusztikai számításokra szorítkozott ; id. Ábrányi Kornél egyetlen tudományos igényű könyve (A magyar zene a XIX. században) csak hozzávetőleges adatok óriás halmaza ; végre a legújabb : dr. Fabó Bertalan műve (A magyar népdal zenei fejlődése) a kevés factumot, zenei multunk kirabolt ereklyetárát bámulatos nagy apparátussal olyan