Századok – 1909

Történeti irodalom - Osváth János: Nemzeti zeneművészet. Ism. Kereszty István 682

|706 TÖRTÉNETI IRODALOM. kelti, mintha nagyon szeretne magáról beszélni. Stilusában is van valami édeskésség és akadnak igen naivúl megszerkesztett mondatai, mint pl. mindjárt a legelső. Általában véve azonban annyi tehetséget és tudást árul -el a kis tanulmány, hogy bizalommal nézhetünk a szerző pályája «lé. Ha netalán dolgozata csak előkészület volna egy Ráday­ról Írandó nagyobb munkához, előre is felhívjuk, hogy részesítse nagyobb figyelemben Ráday egyházi, de különösen politikai szereplését mint Négyesy tette, és Ráday kétszeri pártváltoz­tatása magyarázatául ne érje be egyszerűen a Gyöngyösi pél­dájára való hivatkozással, mint a hogy Arany és Négyesy után most teszi. Ráday szilárdabb, emelkedettebb jellemnek látszik, semhogy e tekintetben Gyöngyösi eljárása mindent megmagya­rázna. Búcsúzóra még egy megjegyzést. Az irodalomtörténet, úgy látszik, tartogat babérokat Ferenczi Sára számára is, mért vágyik hát azokra a bizonyos nyugati tájakra, a hol csak bogáncsok meredeznek az égre ? Szűcsi JÓZSEF. Nemzeti zeneművészet. Történetkritikai tanulmány. Irta Osváih János. I. rész. (Budapest, 1908. Toldi Lajos-féle könyvkereskedés bizo­mánya.) 174 1. és 2 melléklet. Látnivaló, hogy a mű magának a szerzőnek kiadása ; ez a magyarázata, hogy még csak az I. rész jelent meg. Közelfekvő az a kérdés : érdemes-e komoly helyen bírálatra méltatni e töredék munkát, mely kiadót sem kapott s talán csak a szerző hiúsága juttatta nyomdafestékhez, — mint oly sok más szellemi termé­ket . . . hiszen a szerző nevét egyáltalában nem találhatni szereplő művészeink vagy íróink között. Válaszom kész és határozott : Osváth könyve ma zenei iro­dalmunk legértékesebb terméke; tudományos becse absolut. P. Thew­rewk Emil fejtegetései egy-egy részletkérdést oldottak meg (A hang mint műanyag ; A magyar zene rhythmusa) és az anyag­gyűjtés szükségét mutatták ki (A m. zene tudományos tárgyalása) ; Bartalus István inkább történetphilosophiai vázlatokat nyúj­tott (a Budapesti Szemlében : A magyar zene története ; A czigány •és viszonya zenénkhez) ; Antolik Károly akusztikai számításokra szorítkozott ; id. Ábrányi Kornél egyetlen tudományos igényű könyve (A magyar zene a XIX. században) csak hozzávetőleges adatok óriás halmaza ; végre a legújabb : dr. Fabó Bertalan műve (A magyar népdal zenei fejlődése) a kevés factumot, zenei multunk kirabolt ereklyetárát bámulatos nagy apparátussal olyan

Next

/
Oldalképek
Tartalom