Századok – 1909

Történeti irodalom - Erdélyi László: Egyházi földesúr és szolgái a középkorban. Ism. –i. –b. 678

|678 TÖRTÉNETI IRODALOM. soviniszta történetírójától nem vehetjük zokon, hogy Hunyadi Jánost »román parasztfiú«-nak nevezi. De még hős tetteivel szemben sem jár el igazságosan. A 439. lapon például azt a mondást koczkáztatja, hogy Hunyadinak ország-világ csodálta »hosszú hadjárata« nem volt egyéb mint afíéle »vom glücklichen Zufall begünstigte militärische Parade über die Donau«. E hasonlat elolvasása után el voltam készülve, hogy a II.[kötetben Nándorfehérvár felmentéséről majd olyformán fog nyilatkozni, hogy ez a hősi vállalkozás voltaképpen egy »vom Zufall begünstigter Putsch«-nál nem egyéb. De csodálkozásomra Jorga ezt a fegyvertényt mégis többre becsüli, mint a hogy a II. kötetben Hunyadi Jánosról egyáltalában sokkal kedvezőbben nyilatkozik, mint az I. kötetben. Másrészt téved Jorga, midőn a szentimrei csatát Hunyadi diadalai közé számítja, avagy mikor a Vaskaput a Maros völgyében keresi. (I. 420.) Azt a hírt, hogy Murád Budára ünnepélyes békekövetséget menesztett volna, az összes forrásokkal szemben mendemondának minősíti. Meg nem győző érvelésének egyedüli alapja az a föltevés, hogy Murád többszörös lealáztatása daczára ennyire nem sülyedhetett. Brankovicsról Jorga nem ítél oly feltűnő kedvezően, mint Thallóczy (Mon. Hung. Hist. XXXIII. 1907.), a Brankovics-irodalmat pedig hézagosan közli (Wertner, Vukovics és Novakovics műveit nem használta).1 A legutolsó fejezetben (Művelődéstörténeti viszonyok) összefoglaló képet tüntet fel a birodalom első korszakáról, de a mit az iszlámról és intézményeiről mond, az Brockelmann orientálista mértékadó szavai szerint (Literar. Centralblatt. 1908. 25. sz.), melyekre röviden utalok, hibás. Mindent összevéve, Jorga új műve a kellő javítás és részben átdolgozás után a hasznavehető segédmunkák sorában fog helyet foglalni. MANGOLD LAJOS. Egyházi földesúr és szolgái a középkorban. Székfoglaló értekezésül írta : dr. Erdélyi László. Felolvasta a Szent István-Társulat Tud. és írod. Oszt. 1906. november 8-án tartott ülésében. Budapest, 1907. Stephaneum. Acsády Ignácz A magyar jobbágyság története czímű munkájában a nála — életének utolsó éveiben — rendszerré vált irányzatossággal és felületességgel többek közt a Pannonhalmi Sz. Benedek-rend története I. kötetét is felhasználja munkája megírásához ; azonban olyanformán használja fel, hogy nincsen köszö-1 V. ö. rr.ég Fraknói czikkét Brankovicsról a Századodban 1909. 507. 1.