Századok – 1909

Történeti irodalom - Thallóczy Lajos: Bosnyák és szerb tanulmányok. Ism. Fraknói Vilmos - I. 505

514 TÖRTÉNETI IRODALOM. megbízhatósága nem áll minden kétségen felül ; az idézett 1457 márczius 21-iki királyi oklevél oly módon szól Brankovics Györgyről,1

hogy annak akkor életbenlétét kellett föltételeznem; Aeneas Sylvius pedig 1458 márczius 9-én írt levelében Mátyás megválasztatása és György deszpót haláláról egyszerre tudósítja Orsini bíbornokot.2 A Szerbiai Oklevéltár most teljesen igazolja a krónikák feljegyzését. Ugyanis Velencze követe 1457 február 23-án tudósítja a dogét, hogy január 29-én Szerbiából Budára egy vajda érkezett, a ki György deszpót halálát jelentette a királynak. Ellenben ugyanaz a jelentés megczáfolja azt a tudósítást, a mit a György halála után bekövetkezett eseményekről adnak a a szerb krónikák. Ezekre támaszkodva, Thallóczy a Szerbiai Oklevéltár bevezetésében azt írja, hogy Brankovics György három fiút hagyott maga után ; a két idősebbet, Gergelyt és Istvánt, a török szultán megvakíttatta, míg ezt a sorsot a legifjabb, Lázár, elkerülte ; ennélfogva a vén deszpót a trónörökösödés kérdésében akképen intézkedett, hogy három fiából tanácsot alkotott és feleségét megtette mintegy tanácselnöknek ; de Lázár csakhamar megúnta a gyámságot és anyját láb alól eltétetvén, már 1458 január elején elfoglalta a hatalmat. A Tanulmányokhoz csatolt nemzedékrendi táblán Lázárt 1456—1458 között társuralkodónak és deszpótnak jelezi. Már pedig az imént idézett követi jelentés tanúsága szerint Lázár néhány nappal atyja halála után mint a hatalom teljes birtokában levő egyedüli deszpót küldi Budára követeit, a kik által trónralépését a magyar királynak tudomására hozta.3 Uralkodása rövid tartamú volt. Thallóczy szerint 1458 január 20-án húnyt el. De ehhez kétség fér.4 1 »Illustrissimum principem Georgium despotam Rasciae, nobis fidelissimum«. A »quondam« kifejezést mellőzi. 2 »Georgius despota Rasciae mortuus est«. Kaprinai II. 149. 1. 3 A követek küldéséről a Szerbiai Oklevéltárnak még egy másik darabja is tesz említést. Ez a milinói herczeg velenezei követének 1457 február 5-iki jelentése, a mely azonban ott tévesen van 1456 februái 5-ikére helyezve. Miután Czilli Ulrik megöletéséről van benne szó, szükségkép 1457 elejéről kell lennie. A levél az 1456 február 5-iki dátumot viseli ugyan, de ez, tekintettel a velenezei gyakorlatra, 1457 február 5-ikének felel meg. 4 Ugyanis mint látni fogjuk, Carvajal, Lázár haláláról és alább tárgyalandó végrendeletének tartalmáról értesülvén, 1458 január 30-án Budáról elindult Szerbország elfoglalására, miután ez ügyben előbb a magyar főrendekkel tárgyalásokat folytatott és megállapodásra jutott. Valószínűtlennek tartom, hogy Lázár deszpótnak Szendrőn bekövetkezett halála után tíz napra Carvajal útnak indúlhatott.