Századok – 1909

Értekezések - TÁRCZY KÁROLY: A czéhrendszer Munkácson 16

A CZÚHRENDSZER MUNKÁCSON*. 43 vette el, csak egy szerény köszönőpohárral : egy pecsenyével, egy tál étellel és egy köböl borral tartozott.1

A ki az ilyen »lakások« alkalmával (Cs. 3.) közöttük házsártos, versengő, viszálykodó személynek találtatnék, s két vagy három admonitióval meg nem változnék, s incorrigibilis, avagy inemendábilis lenne, közülök kirekesztessék. (Tim. 3.) A czéh törvényeinek megtartására a mestereket megeskették, s bűnösség esetén velők szemben is a legszigorúbban jártak el. A büntetés neme rendesen pénz volt, 20, 30, 45 kr.-tól kezdve 15 Rfrtig. De találkoztam pálczabüntetéssel is.2 Szokásban volt a bűnöst egy fél, esetleg egy egész mesterasztalra megbüntetni. (Timár 1808.) Legnagyobb volt azonban a tábla elvonása, a locus (helye az árulószínben) elvétele, és az egy időre való kizárás, a mikor legényeit és inasait isjelvonták tőle. s így büntettek és jutalmaztak, s kötelességeiket híven teljesítve, jómódban és megelégedésben éltek. Tagjaik, kik valamennyien háztulajdonosok voltak, anyagi gondoktól menten, olyan egészséges és kifejlett ipart űztek Munkácson, a milyenről a jelen idők szegény iparosa legfeljebb csak az öregek elbeszélése után tud. Pro és contra sokat lehetne arról beszélni, hogy a czéhek immunitásának hanyatlása és megszűnése mennyiben járult hozzá a jelen viszonyainak előidézéséhez (mert kétségkívül sok más körülmény is közrejátszott), a jelennek vizsgálata azonban már nem tartozik a történetíró bonczkése alá. De annyit statisztikai adatokkal is bizonyíthatok, hogy a milyen mértékben nagyobbodtak a tört rések a czéhrendszer falain, olyan mértékben fogyott a számuk, pusztult a vagyonuk, s ma van iparág : »a legspeciálisabb magyar ipar, a bőrkészítés«,4 melynek nincs Munkácson művelője. A régiek, a kik még a gárdából megmaradtak, csak a múlt megtakarított filléreiből tengődnek, a fiatalabbak pedig más foglalkozás után néztek. S mindez aránylag rövid idő alatt történt meg. 1819-ben a tímárok még 101-en voltak. A csizmadiák 1813-ban 105-en (új színt akarnak építeni) s ma, 1908-ban, timár egy sincs, csizmadia pedig olyan ^ 1 Vargák. Art. 7. Cs. 9. Ugyancsak ennyivel tartozott a csizmadiáknál az is, ki más mestertől megvette a mesterséget, »a ki minden igazságát a czéhnek megadta«. 2 Az egyik mestert 12 pálczára itélik. 1812. a E szigorú büntetések daczára csak egyszer tapasztaltam, hogy valaki a város tanácsához appellált volna, vagy hogy beleszólást engedtek volna bíráskodásukba. 1826. febr. 13. Az egyik mester többször részegségben találtatván, 24 pálcza büntetésre Ítéltetett. 4 Szádeezky 8. 1.