Századok – 1909
Kisebb közlemények - Karácson Imre: A franczia-török szövetség működése Erdély különválasztására 1551. után 416
KISEBB KÖZLEMÉNYEK. 42 1 magas kegyelmünk erős s a míg barátságban lesztek, kár és bántódás titeket semmikép nem érhet. Magas kegyelmem elhatározott dolog. így tudjátok. Kelt a jól őrzött Edirneben, a 959. évi Dsemázi-ul-evvel 17.1 Ennek a kíméletlen hangú kiáltványnak czélja volt visszatartani a német fejedelmeket attól, hogy Ferdinándnak segítséget adjanak a törökök ellen. A segítség el is maradt s az 1552. és 1553-iki háború alatt gyors egymásutánban jutottak török kézre Temesvár, Lippa, Szolnok, Veszprém, Drégely, Hollókő, Buják s más várak az ország különböző vidékein. Ferdinánd király 1553-ban Verancsics Antal püspököt és Zay Ferenczet küldötte követségbe Konstantinápolyba2 s nagy áldozatok árán kért békét, csakhogy Erdélyt megtarthassa. Ámde ennek a követségnek minden törekvését meghiúsította a franczia király, ki sürgette Szulejmán szultánt, hogy hívja vissza Erdélybe János Zsigmondot, ki ekkor anyjával Lengyelországban tartózkodott és semmi áron ne egyezzék bele, hogy Ferdinánd Erdélyt megtarthassa. Henrik király levele ugyan nem akadt kezembe, de előttem van Szulejmánnak törökül írt válasza a franczia királyhoz,3 melyben így szól : »Értesítettél legfőbb kívánságodról, mely abban áll, hogy a khoszrevi magas kegyelmemből4 volt magyar királynak, az elhúnyt János királynak fiával, István királylyal magas kegyelmemet éreztessem és a kardom erejével elfoglalt Erdélyországot, mely atyjának lakóhelye volt, neki ajándékozzam.« A mint e levélből látszik, a franczia király nagyon felkarolta János Zsigmond ügyét s vele együtt Erdélynek az anyaországtól való különválasztását. A franczia király kívánságát a szultán készségesen teljesítette, mert levelében a következőket írja :5 »Az említett érdekében kifejezett kívánságod jó fogadtatásban részesült s ennek folytán a királyfinak és a királynénak magas Portámtól már ismételten sürgető levelek küldettek s a magyar és erdélyi bégeknek ígéretekkel és 1 1552 május 10. Kr. u. 2 E követség működésének leírását a bécsi levéltárban levő jelentések nyomán közli Hammer : Geschichte des osmanischen Reiches. Pesth, 1840. II. 239. 3 Szulejmán levele a hidsre 962. évéből a Diván-i Humájunban. 4 Ez a kifejezés nem nagyzás volt Szulejmán részéről, mert nemrégiben találtam János királyunk egy levelét a Kházine-i Humájun irattárában s e levélben így czímezi magát : »Én János Isten kegyelméből és a nagy padisah ó felségének magas gondoskodásából Magyarország, Horvátország, Morvaország stb. országok királya«. A levél törökül van s mivel János király kanczelláriájában nem volt török levelező, a levelet itt, Konstantinápolyban, fordították törökre s lehet az is, hogy a fordító toldotta bele azon kifejezést. Szulejmán elé azonban ily alakban került a levél. 6 A föntebbi levélben a franczia királyhoz.
