Századok – 1909

Kisebb közlemények - Karácson Imre: A franczia-török szövetség működése Erdély különválasztására 1551. után 416

420 KISEBB KÖZLEMÉNYEK. 42 1 fenyegetésekkel magas parancsomat küldöttem, hogy neki engedelmeskedjenek és meghódoljanak s a határszélen levő beglerbégjeimnek és más főszoIgáimnak, továbbá a moldvai és oláh vajdáknak, kik tudják, hogy a magas Portám iránt való engedelmesség rájok nézve a szerencse alapja, legfelsőbb rendeletemet küldöttem, hogy mindenkép segítségére legyenek. Legfelsőbb rendeletem folytán ők versenyeznek a segítségben s a királyfi irányában magas padisáhi kegyelmemet minden módon éreztetem, a míg csak magas Portám iránt őszinteséggel és igazsággal viseltetik s Erdélyországot miként atyjának, János királynak adtam, neki is azon módon szándékozom adományozni.« Azután felszólítja a franczia királyt, hogy ő is sürgesse János Zsigmondnak és anyjának visszatérését Erdélybe s befejezésül ezt írja : »Insallah ! érdekükben nyilvánított kívánságod teljesen végrehajtva lesz.« A Porta saját érdekében is nagyon ellene volt annak, hogy Erdély és a Tiszántúl fekvő részek Ferdinánd uralma alá kerüljenek, mivel így saját birtokai, a már behódolt részek is veszedelemben forogtak. Mikor Ferdinánd hadai Castaldo vezetése alatt még Erdélyben voltak, Szulejmán szultán már akkor felszólította és buzdította az erdélyi rendeket, hogy János király fiát hozzák vissza.1 Erdélyben és a tiszamenti részeken mindinkább nagyobbodott a mozgalom János Zsigmond érdekében s Ferdinánd uralma Erdélyben az 1553. év vége felé már teljesen veszendőbe indúlt. Az ország csalódott Ferdinándban ; neki nem volt ereje megvédelmezni az országot a török ellen. A törökök 1553-ban és 1554-ben is folyton terjeszkedtek. Ferdinánd nem teljesítette az 1551-ben kötött szerződés feltételeit János Zsigmonddal szemben sem, azért Izabella királyné is összeköttetésbe lépett az erdélyi rendekkel s készülődött vissza fiával Erdélybe. A szultán 1554-ben újra sürgette Izabella királynénak és fiának visszatérését, azért a királyné követséget küldött Konstantinápolyba a következő évben s jelentette a szultánnak, hogy fiával Erdély felé indúlt s egyszersmind fegyveres erőt kért Szulejmántól, hogy akadálytalanúl bevonúlhasson. Ez eseményekről a szultán 1555-ben a franczia kirá'yhoz írt levelében2 részletesen említést tesz. Ez a levél azért is érdekes, mert török szokás szerint rövid kivonatban elmondja benne a franczia király hozzá küldött levelének tartalmát is. Szulejmán szultán levele szerint a franczia király nagy örömmel tudatta vele a Habsburgokkal szövetséges III. Gyula pápa halálát. A szultán a következőket írja levelének kezdetén : >>A világ 1 Török-magyarkori államokmánytár. Pest, 1868. I. 6. 1. 2 A szultán levele a hidsre 963. évéből a Diván-i Humájunban.