Századok – 1909
Értekezések - WERTNER MÓR: Az Árpádkori bánok. - I. közl. 378
AZ ÁRPÁDKORI BÁNOK. 379 sok magyar urat.1 Ez utóbbi passus bizonyítja, bogy a bán szintén magyar ember volt, kilétét azonban mindeddig nem ismertük. Klaic 1901-ben- a »liber ecclesiae Sti. Symeonis« nyomán kimutatta, hogy 1117-ben bizonyos »Cledin per gratiam Dei et jussionem Domini mei Stephani regis princeps huj us provincie et banus« a záraiakkal békét köt. Miután tudjuk, hogy 1102., 1111. és 1113-ban bizonyos Keled Bácsmegye főispánja, és hogy 1124-ben II. István a trauiak és spalatóiak számára kiállított oklevelének záradékában szintén egy Cledinus comes szerepel, a fentebbi bán kiléte — azt hiszem — elegendően meg van világítva. »Cledin« vagy »Cledinus« nem más, mint a magyar Keled (= Cletus) latinos változata és így biztosra vehetjük, hogy Cledin bán Keleddel, Bácsmegye főispánjával azonos. A krónika szerint a Gutkeled nemzetség legrégibb fészke Bácsmegyében volt, a miből most már a legnagyobb valószinűséggel arra is következtethetünk, hogy itt e nemzetségnek egyik sarjával van dolgunk. 4. Elek. t 1141 előtt. III. Béla 1181. aug. 20-án Székesfejérvárott tartózkodván, előadja egyik ott kiállított okiratában,3 hogy néhai Elek bán, elhalt fiának lelki üdvére topliczai birtokát a zágrábi káptalannak adományozta, hogy Belej, Varasdmegye főispánja azután II. Béla idejében e birtokot magához ragadta, s hogy ez Motmer nevű örökösére szállt át, mire a kanonokok, a körülmények kedvezőtlen volta következtében csak hosszú évek múlva tudtak birtokukhoz jutni, melyet ő most már véglegesen visszaad a káptalannak. Ebből csak annyi bizonyos, hogy a bitorló varasdi főispán 1131 és 1141 között élt, de hogy Élek bánsága mikorra esik, bizonytalan. Pauler Gyula majdnem biztosra veszi, hogy e bán a Gutkeled nemzetség sarja. Midőn bizonyos Márton comes és neje, Magdolna (kinek Márton a második férje) 1136 táján a Zalamegyében levő csatári benczés apátságot több birtokkal megajándékozza, többek között kiemeli, hogy Csatáron levő birtoka az ő és fivéreinek közös tulajdonát képezte, s hogy ezt András fiaitól a Murán inneni besenyői birtokáért cserében kapta. Elek része még ennek életében 1 Muratori XII. 266. 2 Vjestnik Zemaljskog Arkiva III. 2. 3 Wenzel XI. 45. Fejér III. 1, 217. 26*
