Századok – 1909

Értekezések - WERTNER MÓR: Az Árpádkori bánok. - I. közl. 378

380 DR. "WERTNER MÓR. szállt reá.1 Az illető okirat zavaros szövegezése daczára több mint valószínű, bogy ezen Elek alatt egyik fivérét érti. Tudjuk, liogy a Gutkeled nemzetségből egy Csatári nevű család ágazott ki és bogy a csatári apátság kegyurasága 1263. és 1288-ban a Gutkeled nemzetség egynéhány tagjának a kezén volt; ennek következtében joggal feltehetjük, hogy fentebbi Márton comes és esetleges fivére, Elek szintén e nemzetséghez tartozott. 5. Belos. 1146—1157 ; 1162—1163. Szerb származása kétségtelenné teszi, hogy neve, éppen úgy mint »Uros« vagy »Milos« csakis Belos-nak ejtendő, a mit külön­ben néhány reá vonatkozó okirat írásmódja is támogat. Szárma­zására nézve ma már elfogadott ténynek tekinthetjük, hogy I. Uros szerb nagyfej edelemnek a fia, Ilona magyar királynénak pedig a fivére. Már 1142-ben a magyar országnagyok sorában találjuk őt. 1145-ben nádor, 1146-ban nádor és bán, mely utóbbi minőségben 1152-ig is szerepel; 1156-ban csak nádor, 1157-ben nádor és bán; 1158-ban »princeps regni« (= országbíró); 115S után egészen 1163-ig már nem találjuk őt a magyar országnagyok sorában és igen valószínű, hogy ez idő alatt Szerbiában tar­tózkodott ; II. Gyécsa halála után újra Magyarországban találjuk, hol 1163-ban megint csak bán;2 1163 után elvész a nyoma, mi valószínűleg arra vezetendő vissza, hogy III. István alatt, mert ennek ellenfeleihez hajolt, országos méltóságot nem kapott. Halálának évét nem ismerjük. 1198-ban már nem élt. ö a sze­rémmegyei Bánmonostora alapítója. Belos a magyar történelemnek kimagasló alakja, a mennyi­ben mint II. Gyécsának gyámja az ország ügyeit erélylyel és szerencsével vezette, ö közvetítette a fiatal királynak egy orosz herczegleánynyal történt egybekelését ; ő vezényelte a magyar sereg középhadát a lerfeldi csatában. 1152-ben a trónkövetelő Borisz ellen indúlt, részt vett a magyar-orosz hadjáratban és neki köszönhette Magyarország, hogy Szerbiával való viszonya barátságos lett. Egyik leánya 1150-ben Vladimir orosz herczeghez ment férjhez. Belos utódai Magyar- és Horvátországban terjeszkedtek ki. Ivadékai többnyire a Belos nevet használták ; utoljára talál­kozunk velők 1279-ben.3 1 Fejér Codex diplomaticus II. 88. 3 Fejér II. 129., 130., 146., 165. Sopronra, oklevéltár I. 2. Tkalcié I. 3. Wenzel I. 56., 58., 60. a V. ö. A magyar nemzetségek cz. művem I. 101-ik lapjával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom