Századok – 1909

Értekezések - TÁRCZY KÁROLY: A czéhrendszer Munkácson 16

A CZÉHRF.N'DSZER MUNKÁCSON. 25 számos működő és szabályzattal rendelkező czékünk van.1 S ezen állításomat még egyébbel is igazolhatom. Szádeczkv ennek az oklevélnek kivonatát Horváth Mihály után közölve, megjegyzi, hogy e szerint a rossz munkát a czéh vagy a templom számára lefoglalták.2 En ezt a munkácsi czéheknél pl., bár kötetekre menő jegyzőkönyvet böngésztem végig, sehol sem tapasztaltam. A régi timárczéhlevél szerint, ha a varga csizmadiaművet mívelne vagy megfordítva, az mindkettőtől vétessék el, s annak fele a bíróé, fele a czéhé legyen. Ugyanígy járt az is, a ki ellenük városukban bőrt mert venni; sőt azonfelül még 12 frt is megvétetik rajta, s annak fele a bíróé, fele pedig a czéhé lesz. Ha idegen mester sokadalmon kívül városukba mívet hozott, készítményére a fenti sors várt, valamint a kontárokéra is. De rossz munka elvételéről szó sincs, mert a látómester tiszténél látni fogjuk, hogy ilyenkor csak megfelelő büntetést fizetnek, s ezt sohasem a templom számára.3 Azt azonban mind e mellett is megjegyezzük és elismerjük, hogy szabályzataikon és szokásaikon meglátszik a német hatás, melyről ezúttal egynéhány szót írni akarok. »Nálunk a czéhek az olasz és németországi czéhek mintájára alakúltak«, mondja Szádeczky a czéhek alakúlásáról írt fejezetében.-i A mit azután még a német czéhek eredetére nézve mond, azt én nem tehetem kritika tárgyává. A mi pedig az említett olasz hatást illeti, annak igazolására nézve szintén hiányzanak a bizonyítékaim, sőt az a meggyőződésem, hogy ez nehezen is bizonyítható.5

Ellenben ha a német hatásról Szádeczky és Meltzl értekezéseinek olvasása közben meg nem győződtem volna, úgy ezek az oklevelek magukban is meggyőztek volna erről, mert még olyan pontoknál is feltűnő analógiára találtam, a hol Szádeczky a legnagyobb ellentéteket találta a kettő között. »Élénken jelzi a különbséget a német és magyarországi czéhek között a birság neme is. Míg Németországban a bírságok leginkább sörben állapítvák meg, addig a magyarországi czéheknél a leggyakrabban előforduló birság a viasz, melylyel a czéhek külön vagy közös oltáraikon a gyertyákról gondoskodtak.«« Én pedig a birság nemeit vizsgálva, nemcsak hogy a viasz szóra nem akadtam,' hanem ellenkezőleg azt ' Meltzl i. h. 640. 1. Szádeczky 9, 10. 1. 2 Szádeczky 9. 1. 3 Art. VIII. Csizm. V. és XI. 4 Szádeczky 18. 1. 5 Lehoezky szerint »a szomszéd olasz és német földről« szivárgott be. Bereg m. m. II. 429. 1. « Szádeczky 18, 19. 1. • Mint pecsétviasz számadásaikban fordul elő a gyertyával együtt, mint kiadási tétel.