Századok – 1909

Kisebb közlemények - Borbély István: Fráter György megöletéséhez 152

153 KISEBB KÖZLEMÉNYEK. sietve megírja Ferdinandusnak, hogy valameddig György Barát él, Erdélynek mindaddig tsendes békességét nem remélheti. Mely levélre Ferdinandusnak ily feleletét veszi : Ha tsalhatatlanul remél­heti azt, hogy a' György Barát megöletése tsendességet fogna okozni, tselekedje azt, a' mi legjobb és a közönséges Társaság boldog elő menetelére legg hasznosabb. Casteldus értvén Ferdinandusnak a György Barát megöietéséről való Akaratját. Minekutána X-berben Alvinczre mentenek volna, azon dolog eligazíttását (melyet már régen forral vala magában) Casteldus bizza Sfortius Palavicinus nevű Olasz Tisztre, és Lopez Andrásia, kik is megparancsolják egy spanyol kapitánynak, hogy 24 jó móddal felfegyverkezett gyalog­vitézekkel, a kastélynak Szász Sebes felé nyíló Ajtajában várja a dolognak kimenetelét. Palavicinus pedig és Lopez magok mellé vévén négy spanyol katonákat, szép tsendesen a' György Barát házának ajtajához mennek. Elküldik előre Palavicinussal Marcus Antonius Ferrariust, a Casteldus író Deákját, a' kit is annak előtte bé küldött vala György Baráthoz Casteldus, hogy a' gyakor oda való járás közbe, a' körnvül álló dolgokra szemesen vigyázzon, a' következendő veszedelmes leselkedésekre annál alkalmatosabb lehes­sen. Ferrarius az éjszakának első Vigyázásakor az ajtót gyengén megkopogtatván, a' bé menetelre szabadságot kér, és György Bará­tot az asztalra könyökölve találván, mutattja, hogy Casteldustol egy levelet hozott, melyet Ferdinandus Királynak akar küldeni : György Barát, semmi álnokságtol nem tartván, és pennáját kezé­ben vévén, elméjét, szemét, kezét egészszen az Írásra adja. Akkor Ferrarius kardot rántván, hirtelenséggel két vágást ejt rajta, egyet a torkán a' gégéjénél, mást pedig a meljén. E reméntelen veszedel­men megrémülvén György Barát, a' boldogságos szűz nevét segítt­ségűl hivja, és teljes erejéből megragadván Ferrariust az asztal alá lenyomja. Palavicinus (a' ki a' közlebb való ajtónál várja vala a dol­goknak ki menetelét) halván a' Palotán levő nagy zörgést beszalad, és ő is kardot rántván a' György Barát fejét egészszen az agya vele­jéig ketté hasíttja ; De mégis a' földre le nem esvén, Johannes Caridus, (ez is Olasz) hoszperdel által veri. A' kinek vérrel megundokittatott 's megmartzonglatt Teste, az emberi nagy álhatatlanságnak, hal­hatatlan példájául a' maga ágyasházának ajtajában, a' melyben megöltettetett vala, el temetetlen a' földen tovább hevert két holna­poknál. Végre Martiusnak elsőbb napjaiban, igen alá való koporso­ban tétetve, Fejérvárrá vitettetett, és ott a' Nagy Templomban el temettetett. BORBÉLY ISTVÁN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom