Századok – 1908

Értekezések - ZOVÁNYI JENŐ: Sárospatak reformácziója 806

SÁROSPATAK REFORMÁCZIÓ J A. 817 utódára, a ki azonban nem kisebb nevű ember volt, mint Sztárai Mihály. Egy adat ') szerint ugyanis Sztárai Mihály és más lelkészek Sárospatakon 1565-ben válópert igazítottak. Nem lehetetlen, sőt könnyen föltehető, hogy ekkorra esik Sztárainak sárospataki működése, s a régebbi történetírók ebből költötték az ottani állítólagos reformátorkodására vonatkozó állításukat. így tehát Kopácsi után Sztárai, utána Bassarági, azután Czeglédi Ferencz következnék a sárospataki papok névsorában. A másodpapokról azonban még így sem tudunk semmit sem. Most már csak az a kérdés várhat ez alkalommal megfejtésre, hogy mikor lett a sárospataki egyház és iskola lutheránusból helvét irányúvá ? Tudva van, hogy Kopácsi már 1559-ben is tekintélyes részt vett Nagyváradon a helvét irányú hitelvek formulázásában, azután meg 1562-ben a tarczali zsinaton hasonlóképen élén állott azoknak, a kik magokévá tették a Beza hitvallását. Nehéz lehetett tehát a helyzete mind neki, mind Szikszainak az erős lutheránus Perényi Gáborral szemben, a ki a gyűlölködő Radácsi (Radaschinus) Mihály biztatására még 1564-ben is vitát tartatott a lutheránus és sacramentarius gondolkozásúak között, s Thúri Farkas Pál el is vonult haragja elől a tiszántúli egyházkerületbe. De úgy látszik, a sárospatakiak ügyesen meg tudták oldani a feladatot, hogy a helvét irány mellett megállva se veszítsék el a földesúr jóindulatát. Egyszerűen hallgattak az elválasztó hitnézetekről. A hatvanas évek Perényi haláláig, valamint valószínűleg az ezutáni évek is 1575-ig, vagyis míg a szintén sacramentarius-ellenes Miksa király birtokában volt Sárospatak, az óvatosság politikájával átmenetül szolgáltak a rögtön azután nyíltan és határozottan színt vallható helvét irányú korszakhoz. ZOVÁNYI JENŐ. ') Történelmi Tár, 1900. 476. SZÁZADOK. 1908. IX. FÜZET. 52