Századok – 1908

Tárcza - Vegyes közlések - Szinnyei József értekezése Pesthy Gábor származásáról 179

TÁRCZA. 179 jelentősége e részben mindig csekély maradt. Midőn építészetünk új területet keres, átlép a Duna balpartjára s Pozsonytól kiindúlva, Kassán mint középső állomáson át, széles félkörben halad és Brassó­nál végzi útját. Az értekező ezt a nagy területet több kisebb topo­graphiai egységre tagolta s így kutatta azt a benső és következetes kapcsolatot, mely e topographiai egységek építészetének sajátosságai s a földraj zi fekvés, gazdasági állapot, népességi események és politikai intézmények között mindenütt szinte mathematikailag kimutatható. Jan. 13-án a második osztály tartott ülést, mely alkalommal Bernát István levelező tagnak a földbirtok megoszlásáról szóló szék­foglalója után Szentkláray Jenő olvasta fel Szerb monostoregyházak történeti emlékei Délmagyarországon cz. értekezését. Már a magyarok bejövetelét megelőző időkben léteztek Magyarország mai területén keleti görög püspökök, kik a szláv lakosságon egyházi joghatóságot gyakoroltak, és léteztek görög orthodox monostorok is, melyeknek szerzetesei lelkipásztori functiókat teljesítettek. Az értekező több ilyen monostoregyházat sorolt fel névszerint. Később, a XV. és XVI. században, midőn az oszmán hatalom mindinkább előrenyomult s a balkáni népséget tömegesen a Duna balpartjára tolta át, a déli vidékeinken hazát kereső szerbek szállásain bizonyos eparchialis organisatio kezdett kifejlődni, de a magyar állam teljes semlegessége mellett és tisztán felekezeti alapokon. A XVI. század végéig tizenkét göröghitü szerb püspökség és számos monostoregyház alakult Magyar­országon. Az értekező a bécsi állami levéltárak és a magyar Országos Levéltár adatainak felhasználásával ismertette mind a már eltűnt, mind a még fennálló szerb monostoregyházak történetét s befejezésül összefoglaló képet adott azoknak erkölcsi, társadalmi, kulturális és politikai szerepléséről. Az első osztály febr. 3-iki ülésében ifj. Szinnyei József r. tag egy igen érdekes kis tanulmányban Pesthy Gábor származásáról értekezett. Pesthy Gábor a nevét magyarúl Pesthy Gabriel-nek, lati­núl pedig Gabriel Pannonius Pesthinus-nak írta. Az egykorúak Gabriel Pannonius, Gabriel Pesthinus vagy Gabriel Pannonius Pesthinus néven említik. A pecsétjén ez a három betű látható : GPP (= Gabriel Pannonius Pesthinus). Irodalomtörténetíróink részint Pesti Gábor­nak, részint Pesti Mizsér Gábor-nak nevezik, sőt előfordúl rövidebben Mizsér Gábor néven is. Erre maga P. G. adott okot, mert az Űj­testámentom-fordítás czímlapjának túlsó oldalán a neve (Pesthy Gabriel) után rekeszjelben odatette : »nemzetsegerewl Mysser nem­zetbewl walo«. Toldy Ferencz ezt a Mysser-t P. G. családi nevének vette és Mizsér-пек olvasta. Szinnyei most kimutatta, hogy Toldy és követői félreértették Pesthy Gábornak a maga származására vonat­kozó mondását. A »nemzetségéről« kifejezés ugyanis a latin »a genere« fordítása, tehát azt jelenti, hogy »származására nézve«, de nem úgy 12*

Next

/
Oldalképek
Tartalom