Századok – 1908

Történeti irodalom - Horváth Cyrill: Joannes Vercellensis és a magyar Margit-legenda. – A Margit-legenda forrásai. Ism. Gálos Rezső 930

930 TÖRTÉNETI IRODALOM. 930-Joannes Vercellensis és a magyar Margit-legenda. Irta Horváth Cyrill. Kiadja a M. Tud. Akadémia. Budapest, 1808. Franklin-társ. kny. 8-r. 47 1. — A Margit-legenda forrásai. Irta Horváth Cyrill. Budapest, 1908. Székesfővárosi kny. 8-r. 2, 85 1. Egy hasonmással. (Különlenyomat a budapesti IV. ker. főreáliskola 1907/908 évi Értesítőjéből.) Középkori magyar legendáinknak érdekes csoportja a Szent Erzsébet, Szent Katalin és a Margit legendája. Az elsőnek forrásait Laban Antal eléggé tisztázta.1

) A Katalin-legenda problémái Katona Lajos kutatásának eredményei óta — legalább nagyjában — megdőltek. Horváth Cyrill legújabb két értekezése a Margit-legenda eredetét és forrásait is tüzetesen megvilágítja. A Margit-legenda keletkezésének hosszú története van, mely szorosan összefügg a Margit királyleány szentté avatása végett kétszer is megindult perrel és e per jegyzőkönyveivel. V. István, IV. László, Róbert Károly és Mátyás királyaink sürgették e per befejezését. Uberto Bianchi, La Corre, Bertholdus de Bosant, Ferrari Zsigmond, Sartori Antal, Lósy Imre és Batthyány Ignácz nevéhez, munkásságához fűződnek a Margitra vonatkozó iratok. Több század buzgólkodott ez ügyben, és IV. Béla király leányát, jóllehet a szentszék sem gördített akadályt a dolog útjába, még sem avatták szentté. Csupán az irodalom történetében lett âZZâj £1 róla szóló legendák által. E legendák alapja Bertholdus de Bosant jegyzőkönyve, melyet a szűz koporsójában találtak s a melyet 1641-ben Lósy Imre lemásoltatott. A legendákban pedig Horváth Cyrill két főtypust különböztet meg. Ezeken alapulnak a későbbi legendák, melyek minden vizsgálatnál új és új formában merülnek fel. A két typus a Garinus- és a Vercellensis-téle. A Garinus-féle legendának két fő változata ismeretes, a Vercellensis-félén alapúi Horváth kutatásai szerint Ranzanus Péter Margit-legendája. A minket érdeklő legfontosabb kérdés azonban az volt, hogy hova tartozik a Ráskai Leától származó magyar nyelvű Margit-legenda és mik ennek a forrásai ? Révai, Toldy, Knauz és Volf keresték e kérdés megoldását. Vercellensis legenda-változatát nem ismerték ugyan, de ennek legjelentősebb származéka, a Ranzanus legendája által mindkét typus változata ismeretes volt. A kutatók főhibája az, hogy tartalmi összefüggéseket kerestek és szövegösszehasonlítás nélkül csupán negativ eredményre jutottak. Knauz megállapította, hogy a Ráskai Lea legendájának vannak részletei, melyek a Garinus-legendában nincsenek meg. Horváth >) Olv. Századok, 1908. 840. 1.