Századok – 1908
Történeti irodalom - Sörös Pongrácz: Jerosini Brodarics István 1471–1539. Ism. –i –r. 347
351 történeti irodalom. Kételkedve beszél a szerző Brodarics származásáról is, és azt a Mátyást véli atyjának, a ki — szerinte — 1470-ben Csebi Pogány János leányát vette feleségül. Pedig ez az állítás teljesen téves, mert a Turul idézett helyén *) ez évben házasságról szó sincs. Ott csak annyit találunk, hogy »Zalalövőt, Kozmadombját és Salomvárt Mátyás király 1470-ben Csebi Dénesnek és Imrének adományozta. Imre fiának, Csebi Pogány Jánosnak egyetlen leányát Sárát, Brodarics Mátyás vette nőül.« Minthogy így áll a dolog, ebből az 1470-ben meg nem történt házasságból arra sem lehet következtetni, hogy István 1471-ben »születhetett.« Legalább is merésznek tartom bizonytalan következtetések alapján megállapíthatónak vélni Brodarics István születése évét, sőt ez alapon azt a mű czímlapjára is (1471—1539) kinyomatni. Kimutathatom, hogy az itt említett Mátyás a mi Istvánunknak testvére és azonos azzal a Mátyással, a ki 1517-ben mint családos ember szerepel. Állításomat ez alkalommal a sok közül csak néhány adattal kívánom bizonyítani. Maga Brodarics István kéri Nádasdy Tamást, 1532 ápr. 3-án Gyulafehérvárott kelt levelében, hogy testvérének Mátyásnak a Pogányokkal való ügyét minden bizonnyal intézze el. Ep ezért kéri Nádasdyt, hivassa nevezett testvérét magához, és az ő, valamint barátai befolyásával nyerjen már ügye valami véget.2 ) Ugyancsak Nádasdyhoz a következő 1533 évi nov. 4-én Budáról írt levelében is kifejezi abbeli óhajtását, hogy testvére ügyének lenne már valahára vége, de jó és állandó, a milyet a közte és Nádasdy közt fennálló atyafiságos viszony kíván.3 ) Pogány Sára nemcsak számtalan oklevélben szerepel még a XVI. század közepe után is mint Brodarics Mátvásné,1) hanem egy 1573-ban kiadott bizonyságlevelét is így kezdi : »En Pogán Sára asszony, az néhai Bradaricz Mátyásné, ki vagyok én Onteleknek örökes ura« stb.5 ) Nem látom világosan, hogy Brodarics pécsi prépostságának kezdetét melyik évre teszi a szerző. Az 1517-iki czímerbővítés tem. Ad denotanda te, familiae tuae, quae non temere, sed ex eventu bellico et ex illo transfretandi casu, priora illa insignia sortita fuerat, hoc novum decus addidisse, ut illius, sive navigationem, seu potius bellicam virtutem eruditione tua et doctrina ornaveris . . . stb. >) 1903. évf. 156. 1. ') Orsz, Lt. Nádasdy-levelek. ') U. o. 4) Pl. Orsz. Lt. Neoreg. Acta: fasc. 581. nr. 13. és u. o. fasc. 1577. nr. 22. 5) Eredetije a gr. Zichy cs. zsélyi levéltárában: K. p. 1366. f. 217. (F, 1. Pogány, nr. 5.)
