Századok – 1908
Történeti irodalom - Prónai Antal: A piaristák színjátéka Pesten a XVIII. században. Ism. Gálos Rezső 352
352 TÖRTÉNETI IRODALOM. után azonnal erről szólván, úgy tűnik fel, mintha ugyanez évben 'kapta volna az említett főpapi állást ; de viszont a forrás nincs megjelölve. (11. 1.) Gvojenszki Lénárt nevét (48. 1.) a Hadtört. Közi. 1889. évf. 207. lapjára való hivatkozással írja így ; mégis az 50. és 55. 11. — Gvnojenszky-nek írja. Csak sajtóhiba lesz valószínűleg, hogy Brodarics 1523 ápr. 6-án Brassóban tartózkodott, 1532 ápr. 6-ika helyett. De mind e megjegyzések után is csak azt mondhatom, hogy Sörös Pongrácz tudományos értékű művet írt, mely a magyar történetirodalomban nyereséget jelent. —i —R. A piaristák színjátéka Pesten a XVIII. században. Irta Prónai Antal. Budapest, 1907, Stephaneum kny. 8-r. 135, 2 1. Az iskoladrámák művelődéstörténeti jelentősége könnyen megmagyarázza azt az érdeklődést, a melylyel e műfaj kutatását újabban fölkarolták. Toldy Ferencz még csak a jezsuiták »ármánydarabjairól« tudott, ma pedig már piarista és pálos, sőt protestáns iskoladrámákról szólhatunk, és nemrégiben minorita drámák is kerültek napvilágra.1 ) Mindezeknek aesthetikai becsük kicsi és dramaturgiai szempontból csak a »laudanda voluntas« miatt vehetők számba. De annál tágabb látókör mutatkozik, ha egymással és a külföldi iskoladrámákkal (a Henno-tói és a Maître Pathelintől elkezdve a XVIII. század közepéig), a népmesével általában és különösen népköltészetünkkel, a classikus drámairodalommal (Plautus, Terentius, Seneca, de Hrosuitha drámáival is) és a — történetírással való összefüggésöket akarjuk megítélni. A magyar történeti dráma is az iskoladrámákkal veszi kezdetét. Mondhatni, az volna furcsa, ha szerzeteseink nem dolgozták volna fel a krónikákban készenálló drámai tárgyakat, a melyek közül nem egy amúgy is különös népszerűségnek örvendett : a korona és kard episodját, Salamon tragédiáját stb. Még Szent Istvánra is rákerült a sor ; a kolozsvári Báthory-egyetem történetéből -) tudunk egy Szent Istvánról szóló iskoladrámáról, — egy kétnyelvű (az első fölvonásban magyar, a továbbiakban latin) iskoladráma pedig »de Sancto Stephano divo« a kézdivásárhelyi minorita rendház kézirattárában maradt ránk.3) A történelemnek tehát már némely dráma tárgya miatt, másrészt a szerzetesrendek történetével kapcsolatosan is van l) V. ö. Egyetemes Philol. Közlöny, XXXI. 149. 1. s) Olv. Veress Endre tanulmányát: Erdélyi Muzeum,, XXIII. 191. 1. 3) Prónai a szegedi gymnasium előadásaiból említ egyet: Bellum S. Stephani regis cum Gyula. (27. 1.)
