Századok – 1908

Tárcza - Vegyes közlések - † Weber Samu 569

TÁRCZA. 599 saság költségén s az Akadémia segítségével 1906 őszétől 1908 tavaszáig tartózkodott az orosz birodalom területén lakó csuvas és tatár nép között nyelvi és ethnographiai adatok gyűjtése czéljából. Gyűjteményét az Akadémia fogja kiadni. Jun. 1-én, a második osztálynak a nyári szünet előtti utolsó ülésében Medveczky Frigyes levelező tag Pascalról szóló tanulmányait mutatta be ; utána pedig Borovszky Samu lev. tag dr. Gombos Ferencz Albin tagtársunknak Liutprandus és a magyarok cz. értekezését olvasta fel. Liutprandus cremonai püspök igen becses feljegyzéseket hagyott reánk a mai hazában megtelepedett magyarság külföldi kalandozásairól ; különösen három nagyobb csatáját eleinknek írja le Antapodosisában : a brentait (899), az ágostait (910) és a merseburgit (933). Liutprandus, ki mint. Ottó császár követe Konstantinápolyban is járt, az egyetlen nyugati író, ki a magyarokat — mint a görögök — turkoknak nevezi. Gombos értekezése Liutprandusnak a Középkori Krónikások cz. vállalat egyik legközelebbi kötetében megjelenendő kiadásához készült bevezetésül. — Győrvár viadaláról szóló közleményünkben (a Századok f. é. májusi számában) a t. közlő az ének 415. 416. soraihoz (id. h. 398. 1.), melyekben a költő mondja, hogy »ezerkét éve volt a hidsretnek, ezer és háromban folyt ez a hitharcz«, — a következő jegyzetet fűzi : »1003-ban 622 (a hidsret) után, vagyis Kr. u.' 1625-ben.« Meg sem gondolva, hogy midőn Knauz közkézen forgó Kortanának kitűnő chronologiai táblái és naptárai bármiféle időszámításban könnyen és biztosan eligazítanak bennünket, a török és keresztyén naptár éveinek egyeztetésében tévedhessen valaki, az idézett jegyzetre csupán annyit jegyeztünk meg, hogy az évszám körül valami hibának kell lenni, mert a megénekelt »hitharcz« leírása Győrnek csak 1594-iki ostromára vonatkozhatik. Időközben Fiók Károly t. tagtársunk volt szíves figyelmeztetni arra, hogy a hiba igenis a kétféle naptár egybevetésénél történt. Ügy is van. A hidsret 1003-ik éve t. i. a keresztyén időszámítás szerint 1594 szept. 15-én este 6 órakor, vagy mondjuk, szept. 16-án kezdődik, az énekben mondott 1002 és 1003 év tehát 1594-re esik. Győrvárát szept. 29-én adta fel Hardeck a törököknek ; e szerint az ének adatai a történeti adatokkal tökéletesen összevágnak. Ezek így lévén, meg kell még jegyeznünk, hogy a t. közlő az ének szerzőjének halála évét is hibásan határozza meg, midőn azt közleménye bevezető soraiban (id. h. 385. 1.) 1643-ra teszi, mert a török időszámítás szerinti 1021-ik esztendőnek a keresztyén aera 1612-ik éve (1612. márcz. 3. — 1613. febr. 20.) felel meg. — f Weber Samu szepesbélai ev. lelkész és főesperes, társulatunknak egyik legrégibb tagja, egyike legbuzgóbb és legszorgal-