Századok – 1908

Tárcza - Karácsonyi János: Három adat a »három helynév«-ről 83

-84 TÁRCZA. dat eis auctoritatem, ut propria auctoritate construere possint capellas ibidem.« *) Ez adat tehát nyilván mutatja, hogy a Lehota nevű falvak mind új telepítvények voltak. A XIV. század elején még csak templomaik sem voltak, s mivel Trencséni Csák Máté hatalma Trencsén és Nyi^ra megyékre terjedt, valóban cseh hatásból keletkeztek. Az új települők hozták magukkal a Lehota szót is. A Vólya nevü községekről azt állítja Melich, hogy legalább is oly régiek, mint a Lehoták, mert Vola nevű községünk már 1310-ben van, s hivatkozik Csánki : Magyarország tört. földrajza, I. 315. lapjára. Azonban Csánkit e helynév értelmezésénél félrevezette Wagner. Ö a Kendvek 1310-iki osztálylevelében az egyik községet l'ofa-nak olvasta és így közli. Csakhogy a Melczer csaláa levéltárában levő eredetiben a község neve nem Vola, hanem Bola, s világosan jelezve van, hogy e község «in districtu Heves war« fekszik.2) Nem más tehát e község, mint a Pétervására (Heves m.) mellett eső Bolya, Baja, egykor falu, most puszta. Nem pontos tehát az a tétel, hogy a "Vólya ép oly régen fordulna elő, mint a Lehota. Az én kutatásaim szerint először a Zemplénmegyei őrmező mellett eső Laborcz-Volya községet említik 1335-ben. Ez évben azonban e Volyá-nak még nem volt külön határa, hanem Csemernye területén feküdt.3

) Maga a Nátafalussy és Csemernyei család, e Vólya telepítője, Sáros megyéből költözött át Zemplénbe, tehát ismerős lehetett a Galiczia nyugati részén szokásos telepítési módokkal. Mivel a Vólya községeket eredetileg mind oroszok lakták, én a Vólya szót a lengyelbe is átment kis-orosz szónak tartom. Mit szólnak az oklevelek azon állításához, hogy az oláh bevándorlók magukkal hozták az Ohába szót s azt a királyi donatiók alapján magyar embereknek ajándékozott oláh lakosságú falvakra ruházták ? — nem tudja Melich. A magyar oklevelek egyenesen semmit sem mondanak az Ohába jelentéséről, de ha adataikat összevetjük, mégis elég érthetően beszélnek. Albert király 1439-ben a Kendefyeknek ajándékozza Malomvíz, Malomvíztorok, Sebestorok, Osztrógyál és Zabathfalu Hunyad-megyei birtokokat.4

) E falvakat Hunyad megyében szépen egymás mellett ma is mind megtaláljuk, az egy Szabadfalu kivételével. Ez tehát vagy eltűnt, vagy nevet változtatott. Ha nevet változtatott, akkor nem kereshetjük azt Malomvíztől nyugatra vagy északra. Erre ï) Bartal : Commentam, 153. Fejér: Cod. Dipl. VIII. 2. 176—177. 2) Melczer: Okmányok a KellemesiMelczer család levéltárából, 15. a) Sztáray Okit. I. 261. ') Teleki Oklevéltár, II. 6.