Századok – 1908
Tárcza - Melegdi János: A várnai ütközet és I. Ulászló király sírja 85
TÁRCZA. 85 a malomvízi uradalom nem terjeszkedett, mert ugyanazon oklevél szerint Klopotiva, Pantinesd, Oncsokfalva már a szomszédokéi. De ha Malomvíztől keletre nézünk, mindjárt ott találjuk Ohába-Sibiselt, vagyis az 1439-iki oklevélben is említett Sebespatak mellett eső Ohábát. Az ohába szónak Melichtől megállapított jelentése és ezen Ohába községnek Malomvíz és a Sebespatak mellett való fekvése kétségtelenné, teszik, hogy e község neve nem egyéb, mint a régi magyar Szabadfalu fordítása. Temes megyének leírásában Csánki ') számos oklevél adatait összefoglalván, írja, hogy a bélvidéki vagy szabadfalvi Nexafiak és a belinczi vagy szabadfalvi Bésánok birtokában 1369-től kezdve két Szabadfalu fordúl elő. E családok birtokai Lúgostól nyugatra a mai Belincz, Forgács, Fikatár és Buziás községek területén állottak. Itt most nem találunk Szabadfalut, pedig valaha ez volt az uradalom főhelye, különben nem laktak volna ott mind a Nexafiak, mind a Bésánok. Ámde a terület közepén levő Forgácsfalu első neve Ohába. Világos tehát, hogy az egykori Szabadfalu nevét is a Forgács községgel egybeolvadt Ohába őrzi. Zsigmond király 1433-ban Bizerei Miklósnak ajándékoz a karánsebesi kerületben tizennégy falut s azok közt egy Zabadfalu nevűt is.2) Mind Bizerei Miklósnak 1433-iki előterjesztése, mind az ő családjának későbbi birtokviszonyai kétségtelenné teszik, hogy e Szabadfalu a mai Ohába-Bisztra községgel egy.s ) Volt tehát olyan idő, midőn szabadalmak adásával is kecsegtették bevándorlásra a magyar király tisztviselői a bolgár- és oláhországi oláhokat. Az ilyen bevándorlóktól telepített Szabadfaluk nevét az oláhok utóbb lefordították az ő nyelvükben járatos Ohába névre. Az oláh bevándorlás történetéhez nagyon fontos adatok tehát az Ohába (kicsinyítve Ohabicza) helynevek. Érdemes azokat figyelemmel kísérni és összeszedni, mert mind világot vet hazánk délkeleti részeinek múltjára. KARÁCSONYI JÁNOS. A VÁRNAI ÜTKÖZET ÉS I. ULÁSZLÓ KIRÁLY SÍRJA. Bulgáriában az újabb időben több vidéki régészeti társaság működik. Ilyen a többek közt az 1901-ben alakult Várnai régészeti társaság, melynek első jelentése 1907-ben jelent meg. Czíme : Първий J) Magyarország tört. földrajza, II. 62. s) Pesty : A Szörényi bánság története, III. 26—27. 3) ü. о. II. 101.
