Századok – 1908

Történeti irodalom - Bruckner Győző: Késmárk szabad királyi város műemlékei. Ism. Kemény Lajos 927

TÖRTÉNETI IRODALOM. 927 <Fejér : Cod. Dipl. III. 1. 372. 1. és Urkundenbuch, I. 20. 1.) Első sorban ugyanis nem a Romániába, hanem a Barczaságba való költözésre kell gondolnunk ; a mint csak a Barczaságra (terra, quae Borza nominatur) vonatkozik az erdélyi püspöknek a szerző által idézett 1213 évi oklevele is (Fejér id. m. III. 1. 145. 1. és Urk. I. 16. 1.), melyben az ottani tizedet a lovagrendnek adományozza, kivéve a magyarokét és székelyekét, ha a nevezett földre átköltöznének ; valamint csak a Barczaságról szól Honorius pápa is 1223-ban (Fejér III. 1. 405. és Urk. I. 24. 1.), midőn meghagyja az egri püspöknek, hogy az ott levő nem csekély számú clericusok fölé esperest rendeljen. Ezekből az adatokból magukban véve a mai Románia területére való kivándorlást még nem lehet kiolvasni. Az eredetileg német nyelven írt munkát Pacha Ágost tb. csanádi kanonok fordította magyarra. Lényegesebb észrevételünk a fordítás ellen nincs, a »cruciferi de hospitali Sanctae Mariae « kifejezést azonban — akárhogy hangzott is a német eredetiben — magyarúl nem lehet ekként visszaadni : »a jeruzsálemi német Hospital St. Marien társulata.« A 44. lapon olvasható Károlyváros pedig kétségkívül csak az osztrák uralom idején használatba jött Karlsburg név hibás fordítása Gyulafehérvár helyett. p и Késmárk szabad királyi város műemlékei. Irta Bruckner Győző. K?smárk szab. kir. város támogatásával. Eperjes, 1908. Kósch Árpád kny. 8-r. 80 1. Egy műmelléklettel s a szövegben huszonhárom képpel. A szerző mútörténeti irodalmunknak azon munkásai közül való, kik műemlékeink magyarázatánál levéltári kútfőkből is merítenek. Mennyire szükséges dolog ez, akkor tűnik ki, ha egy-egy már ismert műemlékünk múltjára az oklevelekből árad világosság. Szepes vármegye műemlékeivel talán legtöbbet foglalkozott irodalmunk. A szerzőnek tehát nem volt könnyű helyzete, mert ez a körülmény nagyobb várakozásra jogosít bennünket művével szemben. A munka két részre oszlik. Az első rész a város történetéről szól. Kézsmárk nevét, melyet az 1269 évben említenek először okleveleink, az ott tartott sajt-vásároktól származtatja ; régibb íróink a gais (kecske) és a markt (vásár) szavakból. A név korszakonként használatos alakjainak chronologikus egybevetése talán eldöntené a kérdést. Az említett évben királyi szabadalmakat nyert a város, melyek azonban épen a bíráskodás terén