Századok – 1908

Történeti irodalom - Áldásy Antal: A gróf Zichy-család id. ágának Okmánytára; l. Barabás Samu. - Auner Károly: A romániai magyar telepek történeti vázlata. Ism. D. F. 924

TÖRTÉNETI IRODALOM. 926-egyházlátogatási jelentése körülbelül csak 5000 magyart tüntet fel, a század végén pedig a régi telepeknek már csak egyharmada van meg. A karloviczi békétől kezdve állandóan nő a moldvai magyarok száma ; 1824—1830 között már 50,000-re teszik a consuli jelentések. Jelenleg Moldvában körülbelül 64,000, Oláhországban pedig 25,000 római kath. magyar lakik ; ez utóbbiak nagyobbrészt Bukarest és más nagyobb városok között oszlanak meg, önálló telepeket nem alkotnak. 1815 óta Bukarestben önálló magyar református hitközség áll fen. Kár, hogy a szerző előadása fonalát 1848-nál megszakítja. Annál inkább sajnáljuk ezt, mert erre a korra esik a keleti s különösen a romániai missiók segélyezésére alakult, sajnos, csak szerény eszközökkel dolgozó Szent László Társulat működése. Mint egyébiránt az előadottak is mutatják, Auner inkább csak egyháztörténetet nyújt ; a romániai magyar telepek politikai és gazdasági életéről vajmi keveset találunk munkájában, melyet azonban így is haszonnal forgathatunk, s melynek értékét a mi szemünkben az is emeli, hogy felhasználja a nálunk alig ismert román kútforrásokat. E mellett figyelembe veszi a magyar irodalmat és oklevéltárakat is ; feltűnő azonban, hogy az »Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen« czimű oklevélgyűjteményt nem ismeri s az ott közölt okleveleket Fejér György rossz kiadásából idézi. Néhol hitelt ad hamis okleveleknek is ; nevezetesen hivatkozik Teodorik kun püspök 1228 év oklevelére (Fejér III. 2. 151. 1.), mely a székelyeknek a milkovi püspökség alá tartozását volna hivatva bizonyítani, de a melynek hamis voltára Karácsonyi János figyelmeztetett bennünket. (A székelyek eredete, 21. 1.) Ugyancsak tévesen írja a szerző Pesty Frigyes nyomán (A Szörényi bánság története, I. 332. 1.), hogy 1246-ban már »szó van az első Szörényi püspökről, Gergelyről, a ki valószínűleg magyar pálos volt« ; a Pesty által idézett oklevél ugyanis (Fejér IV. 1. 417—421. 1.), melynek az Orsz. Levéltárban levő átiratában (dipl. oszt. 302.) a Seuriensis (episcopus) csak tollhiba Geuriensis helyett, mint Pauler Gyula kimutatta (A magyar nemzet tört. az Árpád-házi királyok alatt, II. 763—764. 1.), szintén hamisítvány. A Szörényi püspökség csak 1376-ban alapíttatott. (V. ö. Karácsonyi : Az argyasi püspökség. Kath. Szemle, 1905. 560. 1.) Nézetünk szerint kelleténél többet következtet a szerző a magyarok romániai települését illetőleg II. Endre 1222 évi (a német lovagok részére szóló) oklevelének (a tanulmányban magyarul hiányosan idézett) eme szavaiból : »si aliqui decetero de nostris hominibus vei hospitibus terrae nostrae pertinentibus ad ipsos transmigraverint, . . . eos qui sic intraverint, expellant.«