Századok – 1908

Értekezések - HÓMAN BÁLINT: Őstörténetünk keleti forrásai 865

878 HÓMAN' BÁLINT. vélemény e kéziratok egymáshoz való viszonyáról természetesen csak a Tumanszldj-féle kézirat kiadása után mondható. Kivánatos volna, ha valamelyik orientalistánk e kéziratokat áttanulmányozva, kritikai kiadását adná e szövegnek, a variánsok megjelölésével, s egyúttal a keleti nyelvekben járatlanok részére magyar vagy latin fordítással tenné azokat hozzáférhetőkké. III. Az arab-perzsa íróknak leírását a magyarok ősi alkotmányáról, íróink legtöbbje érvül használja e leírás etelközi eredete ellen. A kende (főkirály) említése okozza e tévedést, mert ilyent — szerintük — csupán az etelközi fejedelemválasztás után találhattak ez utazók őseinknél. Maguk a lebediai eredetet vitatok is csak nehezen tudják az arabok leírta dualistikus uralmat megegyeztetni Konstantinusnak értesítésével, mely szerint Árpád előtt a magyaroknak fejedelmük nem volt. Láttuk fentebb, egyesek arra gondoltak, hogy már Lebediában alakult monarchiává a magyar nemzet, de utóbb forradalmi állapotok után Etelközben ismét mint teljesen új intézmény lép életbe a fejedelemség.1

) E nézet egyik híve utóbb megváltoztatta véleményét s szintén az Etelközben keletkezettnek gondolja a Gardêzi és társai forrását képező leírást.2) Mások ennek kedveért — Konstantinus értesítése ellenére — Lebediába helyezik a fejedelemválasztást.3

) Pauler közelebb jár a helyes értelmezéshez a kende és karkhász, dsila és gylasz azonosításával, bár, mint látni fogjuk, nem teljesen kielégítő az ő magyarázata sem.4

) A forrás bírálatánál ismét Konstantinus művéből indulunk ki, melynek épen a politikai viszonyok ismertetése a legerősebb oldala. Már itt megjegyezzük, hogy az arab-perzsa utazók politikai vonatkozású értesítését korántsem értelmezhetjük oly szigorúan a szavakhoz ragaszkodva, mint amazt. Kevésbbé művelt, vagy inkább más irányú műveltséggel bíró emberek írták ezt, Ék az intézmények valódi jellemét könnyen félreérthették.5

) A magyarok Lebediában — írja Konstantinus — J) Botka Tivadar : Millenarium. Századok, 1878. 334. 1. és gr. Kuun Géza : Jelentés a magyar honfoglalást illető kútfőkről. Akadémiai Értesítő, 1894. 179. 1. 2) Kuun Géza : Fajunk lebediai és etelközi mívelődése. Kolozsvár, 1903. 6—8. 1. ') Borovszky Samu : A honfoglalás története. Budapest, 1894. 21. 1. ') Pauler Gyula : A magyar nemzet története Szent Istvánig. Budapest, 1900. 19. 1. 5) Figyelmeztet erre Illés József : A magyar társadalom és államszervezet a honfoglaláskor. Árpád és az Árpádok. Budapest, 1908. 48. 1.