Századok – 1908
Értekezések - HÓMAN BÁLINT: Őstörténetünk keleti forrásai 865
ŐSTÖRTÉNETÜNK KELETI FORRÁSAI. 927 törzs-szervezetben éltek s közös fejedelmük sohasem volt. A törzsfők között azonban utóbb bizonyos rangsor fejlődött ki, a szerint, hogy a közös vállalatok idejére fővezérré választott vajda továbbra is a nemzet első emberének tekintetett s mintegy képviselte azt a külföldiekkel való érintkezésben. Ilyen fővezér, »első vajda« volt Előd,1) ki híres vitéz és előkelő ember volt. Megtudjuk még azt is, hogy a vajdák közt rangban Álmos (Szálmucs) következett utána. Etelközben Álmos vajda fiát Árpádot, a kazár kán tanácsára örökös fejedelemségre emelték, mert kiváló vezér s uralomra alkalmas ember volt. A fejedelemválasztásnál a főczél katonai volt s a fejedelem első sorban hadvezér, mellette — mint bírói tisztet viselő méltóságokat — még két fejedelmi személyt találunk, a gyulát és horkát (gylasz, karkhász),2) kik közül az előbbi a magasabb rangú, ki rögtön a fejedelem után következik. Az arab írók szövegét itt adjuk : »Fejedelmök 20,000 lovassal indúl ki hadjáratra. Kendeh-nek hívatik és ez a név főkirályuknak czíme, mert annak a férfiúnak, a ki felettök uralkodik, neve Dsila. Minden magyar a dsila szavára hallgat s támadást és védelmet s más ügyeket érdeklő parancsainak engedelmeskedik.« (Ibn Rosteh.) — »Fejedelmeik 20,000 lovassal állnak ki. Fejedelmöket Kendeh-nek nevezik és ez nagyobbik királyuk neve. A ki az ügyeket intézi, azt Dsilának nevezik. A magvarok azt teszik, a mit a dsila parancsol.« (Gardêzi.):î ) Megvalljuk, hogy e szövegnek figyelmes elolvasása után sem találjuk benne azt kifejezve, mintha ez írók alfélé árnyékfejedelemséget írnának le őseinknél, a minő a kazároknál volt,4 ) és nem látjuk a dsilának olyan hatáskör tulaj doni tását, a milyennel a maior domusok bírlak. Nem látjuk e szövegben a dsila hadvezéri hatáskörét sem, a mit szintén sokszor emlegetnek. A »főkirály« elnevezés ne téveszszen meg ; egyszerű emberek e tudósítás szerzői, ne csodáljuk, ha a fogalmakat összezavarják. Ne keressünk e képhez, melyet az arabok adnak ősi államszervezetünkről, analógiákat a kazárok kormányrendszerében. Fejlettebb s már romlottabb viszonyok voltak ott, a milyenekre a magyarnál ekkor, állami létének kezdetén, gondolnunk sem szabad. Mindenekelőtt tagadjuk, mintha e leírásban valami erős monarchikus szervezetről nyernénk értesítést. A kettős feje') Lebed azonos a hagyomány Elődjével, Le bedet a Lebedia szóból etymologia útján hozták létre a görögök. "•) M. H. K. 119—122. 127—128. 1. Helyesnek tartjuk mind e neveknél a krónikák hagyományában fentartott magyaros alak használatát. •) Kuun Géza fordítása. M. H. K. 167—168. 1. *) Ha ilyet akartak volna leírni, úgy tesznek mint a kazároknál, hol »a kagán nem egyéb puszta ezímnél, kinek népe nem engedelmeskedik ; a kormányzat az isánál van.« M. H. K. 153. 1.
