Századok – 1908
Értekezések - HÓMAN BÁLINT: Őstörténetünk keleti forrásai 865
ŐSTÖRTÉNETÜNK KELETI FORRÁSAI. 877 das manche . . . Nachrichten in spätere Werke übergegangen sind, allein sie sind hier in der Regel mit solchen aus späteren Epochen unterschiedlos verbunden, und so ihres Hauptwertes, der genauen zeitlichen Fixierung beraubt. Eine wichtige Ausnahme bildet ein Bericht über die Nordländer, der . . . die erste einigermassen zusammenhängende, auf gleichzeitigen Erkundigungen beruhende Beschreibung der pontischen und nordkaukasischen Länder bietet.«1) Ez a túlságosan világos kiemelése az egyöntetűségnek megerősít véleményünkben. Mint láttuk, a leirás egyes részletei, így az oroszokról és szlávokról szóló részek, a 874— 883 évekre mutatnak, már pedig „ e részeket interpolatiónak nem tekinthetjük. Dsajháni kezétől ugyanis azok semmikép sem származhatnak. 922-ben Szvatoplukról mint fő szláv királyról, s az oroszokról mint külön népről nem szólhatna ; de nem származhatnak a 840 körüli időből sem ugyanez okból. Szvatopluk ekkor még gyermek lehetett, az oroszok pedig még nem laktak Novgorod vidékén, hova a leirás mutat. Ha csak tehát nem akarjuk, Marquart előbb idézett véléményét teljesen mellőzve, e részeket a IX. század végéről származóknak tartani, mely esetben az egésznek egyöntetűsége s így históriai értéke is nagyrészt megdőlne, fen kell tartanunk nézetünket a 874—883 év közti időből való származásra vonatkozólag Marquart állításával szemben. íróinknak Marquart által közölt származási táblája 2 ) véleményünk szerint ekkép alakúina : Ibn Fadhlan s mások A (874—883) értesítései 922 körűi , Dsajháni (922 után) Ibn Rostsh Al-Bekri С (X. sz. közepe) (X. százai) (1094 előtt) 'Tumanszki j .{ é ie kézirat (982—983) (1050—52) E származás alapján természetesen megdől az Ibn Rosteh szövegét Gardézinél jobbnak, hitelesebbnek tartó nézet. Végleges ») Marquart id. m. XXVIII. 1. г) Marquart (XXX. 1.) ezt a származási táblát adja: A (Muszlim al Garmi, 840 körűi) В (Dsajháni) Ibn Rosteh X If-Bekri (Г Tumanszkíj-féle Gardézi Muhammed-i-Auffi kézirat C-ben vannak még szerinte Dsajháninál ifjabb eredetű elemek.
