Századok – 1908

Értekezések - HÓMAN BÁLINT: Őstörténetünk keleti forrásai 865

876 HÓMAN' BÁLINT. Ügy véljük, az oroszok említése épen a régiséget mutatja ; később — mint láttuk — a szláv és orosz már azonos népnek tekintetett. A mit Gardêzinek a magyarok »jó kinézéséről« szóló részletéhez fűz, a mit szintén későbbi eredetűnek tart, nem igen tekinthető komoly érvnek.1) Maga Mar quart is elismeri az egyik függelékben, hogy Gardézi a magyarokról írt részben eredetibb szöveget ad a többi írónál.2) Nem akarunk itt a tárgyalásunk folyamán Gardézi szövegének eredetiségére felhozott érvek ismétlésébe bocsátkozni, csupán azt mondjuk ki végeredményképen, hogy a Gardézinél s Tumanszkíj Anonymusánál található, Dsajhánitól idegen adatok nem későbbi betoldások, hanem az eredeti forrásmű jól megőrzött maradványai. Tárgyalásunk folyamán láttuk, hogy néhány interpolatió van a szövegben, mely csupán Dsajháni kezétől származhatik ; ilyen a bolgárok és szlávok azonosítása egy helyen,3

) továbbá a szlávok tartományának a besenyőkétől számítása, az eredeti szövegben állott magyar "helyett. 922-ben tényleg a besenyőktől esett tíz napra a kiovi tartomány s nem a magyaroktól. Bebizonyítottnak vehetjük tehát, hogy az eredeti leírást (A) Dsajháni a 922 év után interpolálva vette fel művébe (B), mely művét Ibn Rosteh, Al-Bekri és Muhammed-i-Auffi forrása szolgailag kivonatolták. A két perzsa író forrása (nevezzük C-nek) Dsajhánin kívül az ősforrást is használta. Kérdés mármost, igazán Muszlim, al Garmi volt-e ez ősforrás írója ? Marquart őt tartja annak s a művet 840 körűi keletkezettnek, mikor a magyarok Lebediában (szerinte a Don és Kuban közt) laktak. Mi a leírást 874—883 közt keletkezettnek találtuk, s Marquart érvelése e véleményünkben meg nem ingatott. Egész következtetése azon nyugszik, hogy Muszlim al Garmi-nak volt egy az északi népekről szóló műve, s mivel e leírás azokról szól és szerzőjét nem ismerjük, valószínűleg ez volt Muszlim al Garmi ismeretlen munkája.4) Az érvek, miket e mellett felhoz, igen gyengék.5

) Maga Marquart erősít meg abbeli véleményünkben, melyet e leírásokról szereztünk, ö ugyanis, leszámítva a Dsajháni-féle interpolatiókat, teljesen egységes, egy korból származó munkának tartja e leírást. »Für denjenigen, der die Arbeitsweise der arabischen Geographen und Historiker kennt, ist es selbstverständlich, ») Marquart id. m. 144—145. 1. -) 466—467. 1. 3) Ez egészen Ihn Fadhlan értesítésére mutat ; épen ó ír a bolgár -szláv azonosságról s Marquart-ból épen az tűnik ki, hogy ő szolgáltatta Dsajháninak az újabb adatokat. <) 28—29. 1. ••>) 29—31. 1.