Századok – 1908

Értekezések - HÓMAN BÁLINT: Őstörténetünk keleti forrásai 865

ŐSTÖRTÉNETÜNK KELETI FORRÁSAI. 875 lett volna.1

) így az eredeti tudósítás, melynek egyöntetűségét s egy időből származását külön kiemeli, a IX. század első feléből való volna.2)— 4. Az eltéréseket, melyek Gardézinél s a Tumanskíjféle kéziratban foglaltatnak, ezek közös forrása által betoldott, későbbi származású adatoknak tartja.3) Mindezekből Marquart által bebizonyítottnak csupán azt tekinthetjük, hogy egy IX. századi leirás — nevezzük ,4-nak — a keleti írók ősforrása ; ezt az AJ kéziratot 922 után interpolálva újabb adatokkal átvette s némi szövegváltoztatással adja B) kézirat ; ez a B) Dsajháni műve volt. S-ből merített valamennyi fenmaradt író, de Tumanszkíj Anonymusa és Gardézi — illetőleg ezek közös forrása, mely tekintve a Tumanszkíj-kézirat korát, (982/3) a X. század közepén keletkezhetett — ismerte ezenkívül az eredeti forrást is, vagy ennek Dsajhániétól elütő átírását. Azok az adatok, melyek csak itt maradtak fen s a többi Dsajhániszármazéknál nem, épen azt mutatják, hogy a régi kéziratból valók s nem Dsajháninál fiatalabbak, mint Marquart hiszi. Kimutattuk, hogy a magyarok lakhelyéről szóló leirás csupán úgy magyarázható meg, ha Gardézi szövegét fogadjuk el. Láttuk, hogy a többi írónál elrontott szöveget közli a szlávokról szóló fejezet élén, de fentartja az eredeti szöveget is a magyarokról szóló részben. Tumanszkíj kézirata tartotta fen az eszgel bolgár (eszfel = alsó, vagyis dunai bolgár) értelmét, a mennyiben egyenesen »belső bolgárok«-nak nevezi őket, holott ez alatt csak a dunai bolgárt értik. Ugyancsak ebben maradt fen annak emléke, hogy az eredeti kéziratban a kazár is felemlíttetett a magyarok szomszédai közt.4

) Ezeket a régiségre mutató adatokat Marquart romlott s betoldott résznek veszi,5) pedig ő sem tudja megmagyarázni a besenyő-bolgár szomszédságot, csupán azzal az erőltetett magyarázattal, mintha a magyarokról adott leirás élén ez a kifejezés : »a magyarok első határa a besenyők és bolgárok közt van«, nem a magyarokra vonatkoznék (kikről ott beszél), hanem Bascardiára vagy a finn Mescera törzsre ! 6

) Kissé erős képzelő tehetség kell hozzá. Ugyancsak Dsajhánitól nem származtatható betoldásnak veszi azt, hogy míg a többi szerint a magyarok csak a szlávok ellen szoktak támadásokat intézni, addig Gardézi az oroszokról is beszél.7

) >) Marquart id. m. XXXII—III. és 28—29. 1. о) XXVIII. 1. 3) így 34. 1. 1. jegyzete; 144—145. 1. (466.1. már ellenkező vélemény !) 4) U. o. 517. 1. 5) 515—517. 1. «) XXXIII. 1. ') 34. 1. 1. jegyzet.