Századok – 1908

Értekezések - HÓMAN BÁLINT: Őstörténetünk keleti forrásai 865

874 HÓMAN' BÁLINT. Még közelebbi adatot nyerünk a szlávokról írt fejezetben, melyben mint az összes szláv fejedelmek, zsupánok urát, a fejedelmek fejedelmét, Szvatoplukot (Swjatopolk) említi.1

) Ennek történelmi szerepe 869-ben kezdődik, függetlenségét azonban csak 874-ben ismerik el ; valószínűleg csak ez idő után nevezhették íróink minden szláv fejedelem urának. Az arab tudósítás tehát a legnagyobb valószínűség szerint a 874 éS 883 evek közötti időből való. Minthogy a 874—883 közt őseinknél járt arabok őket Lebediában találták, újabb érvet szolgáltattunk ennek kimutatásával annak a véleménynek megczáfolására, mely a magyarok etelközi tartózkodásának idejét — Konstantinus világosan kifejezett értesítése ellenére is — évtizedekre teszi. Bővebben kell foglalkoznunk Marquart többször idézett művével, melyben nézetünkkel ellenkező véleményt találunk e keleti tudósítás korára vonatkozólag. E jeles, összehasonlító forrástanulmányon alapúló munka tetemesen kibővíti ismereteinket, melyeknek eddigelé őstörténetünk e legrégibb kútforrásáról birtokában voltunk. Kérdésünket érdeklő eredményei röviden a következőkben foglalhatók össze : 1. Dsajháni, ki a keleti írók közös forrása, nem 907 körűi, hanem 922 után írta munkáját, mint az a volgai bolgárok mohammedánságáról szóló értesítésből kitűnik.2

) Természetesen megszűnik ezzel annak a feltevésnek lehetősége, mintha Ibn Rosteh művét 913 előtt írta volna.3

) — 2. Dsajháni művéből merítettek a X. század első felében Ilm Rosteh, az 1094-ben meghalt Al-Bekri és egy ismeretlen, kinek műve Muhammed-i-Auffi, XIII. századi írónál maradt fen. E háromtól távolabb áll s egymáshoz közel rokonságot mutat a Tumanszkíj birtokában levő, eddigelé teljes szövegében még ismeretlen, 982/3-ból való perzsa földrajzi munka és Gardézi 1050—52 közt írt műve, mely utóbbiak szövegében a Dsajháni művén kívül idegen elemek is vannak és egy közös, Dsajháninál fiatalabb forrásra vezethetők vissza. Ez a forrás szintén használta Dsajháni munkáját.4) — 3. Dsajháni s általa ez írók mind felvettek művökbe teljes szövegében egy régibb leírást az északi népekről, mit Dsajháni újabb értesüléseivel kibővített. Ezt a régi leírást teljes biztossággal nem állítja elénk, de valószínűnek mondja azt a feltevést, hogy szerzője a 846/7 körűi élt Muszlim al Garmi ') M. H. K. 178. 179. 1. ') Marquart : Osteuropäische u. ostasiatische Streifzüge. Leipzig, 1903. 24—26. 1. 3) Ezt állítja gr. Kuun Géza a M. H. K. 141—150. 1. közölt bevezetésében. *) Marquart id. m. XXVIII—XXXI. 1.