Századok – 1908

Értekezések - HÓMAN BÁLINT: Őstörténetünk keleti forrásai 865

ŐSTÖRTÉNETÜNK KELETI FORRÁSAI. 873 menti hazájokból s az ő idejebeli (950 Kr. u.) hazájok megszállását 895-re teszi.1) Ez évszám összeesik a bolgár-besenyőmagyar háború idejével s tulaj donképen nem a Lebediából, hanem már az Etelközből való kiűzetésnek idejét jelöli.2) Lebedia elhagyását nem szabad sokkal előbbre tennünk. Konstantinus mindössze néhány évre teszi az etelközi tartózkodást.3

) Annyi bizonyos, hogy a IX. század utolsó tizedében a besenyők már nem laktak ősi hazáj okban ; az arabok tehát, kik őket ott találták, a 890 év előtt jártak náluk. Közelebbi támpontot nvujt a szlávok és oroszokról adott leírás. Az arabok nemzetet még alig tevő, ezer férfiúból álló népnek mondják az oroszt, kik szigeten laknak s innen intézik támadásaikat a szlávok ellen, kiket rabszolgákúl hurczolnak el.1) Elénk állítja e leírás a novgorodiak által behívott vitéz normann csapatot, mely még mint különálló nép a Ladoga, Ilmen s más tavak mocsaras vidékéről — »a szigetről« — indít rablóhadjáratokat az őt környező szlávok ellen. Kiov még a szlávok, nem az oroszok városa, s az oroszországi szlávok még mint a nyugati szlávokkal, morvákkal egy nemzet említtetnek.6) Rurikot és testvéreit a novgorodi szlávok 862-ben hívták be s Oleg 883—885 közt már a Dneper balpartján hódít, Kiovot elfoglalja, alapítója lesz a kiovi nagyfejedelemségnek.6) A 885 év után ott járt ember már nem adhatna az oroszokról olyan leírást, minőt ez arab íróknál találunk, s nem mondhatná őket a szlávtól teljesen különálló népnek.7) ') M. H. K. 115. 1. "-) Thúry József id. tri. 798. 1. 3) »«.ета oi TÎvaç ypovouç.« M. H. К. 122. 1. ') M. H. K. 181. s köv. 11. «) M. H. K. 174. 178. 1. e) A magyarok 883-iki hadjáratuk idején már Oleggex harczoltak. Jagic mutatja ki, hogv Nestor leirása a magyarok harczárói tévesen került 883 helyett a 898 évhez. M. H. K. 370. 1. ') Látjuk, hogy rövid idő alatt mennyire kiveszett a tudatból az oroszok és szlávok különállósága, Ibn Fadhlán esetéből. Ö 921—922-ben járt követségben a volga-bolgároknál s nem képes régebbi értesüléseit az oroszokról, szlávokról és bolgárokról, a tényleg talált állapottal megegyeztetni. A három népből már kettő lett, az orosz és szláv teljesen összeolvadt, Kievben az orosz uralkodik. Nem tudja a dolognak más magyarázatát adni, 1 ehát megteszi a bolgárt szlávnak, azt hivén, hogy az előbbi utazók, követek szlávjai ezekkel azonosak. Az ő nyomán azután Jakut is így jár el. V. ö. gr. Kuun Géza jegyzeteit. M. H. K. 201. 1. Iszíakhrí, ki a 951 év körül utazott, jobban értesült e dologról, a mennyiben az oroszt a szlávval egy népnek tartja. Bár ezt szabatosan nem fejezi ki, szövegéből kitűnik. M. H. K. 229—230. 234. 1. Ugyanez tűnik ki kortársa, Maszúdi művéből is. M. H. K. 271. 1. Látjuk ebből, hogy már a X. század első felében az emléke is elveszett a külföldieknél az oroszok különállóságának. V. ö. M. H. K. 117. 1. (Konstantinus.)