Századok – 1908
Értekezések - HÓMAN BÁLINT: Őstörténetünk keleti forrásai 865
872 HÓMAN' BÁLINT. út választotta .el egymástól.1 ) Épen így nevezhetik a magyarokat, kik a Don és Dneper közt (talán a Búgig) laktak, a dunai bolgárok szomszédainak. A szövetség, melyben a makedónokkal szemben őket találjuk, nyilván bizonyít a közvetlen szomszédság ellen. A közvetlen érintkezés mindjárt meghozza az ellenségeskedést az olyan nomád néppel, minő a magyar volt ez időben ; s látjuk, etelközi tartózkodása idején a bolgárral már ellenséges viszonyban áll a magyar. Világosan kitűnik az előadottakból, hogy az arab utazók, kiknek leírását Dsajháni használta, a magyarokat Lebediában ismerték. A Donectől a Búgig tanyáztak a magyarok, szomszédságban a kazárokkal, volgai bolgárokkal, a kiovi szlávokkal s az alsó vagy dunai bolgárokkal, mikor a keleti kereskedők, követek náluk jártak. II. Mielőtt áttérnénk az ősi államszervezetről adott leírásnak Konstantinus adataival való megegyeztetésére, megkíséreljük az írók szövegéből közelebbi meghatározását az arab utazás időpontjának. Konstantinus a besenyők kiűzetését Volga-Urai ») M. H. K. 174. 1. A szlávokról szóló fejezet élén a besenyők és szlávok közt említenek íróink tíz napi távolságot, de itt — mint Marquart (id. m. 467. 1.) helyesen megjegyzi — a besenyők említése szövegrontás magyarok helyett, a mi Gardêzinek a magyarokról szóló fejezetéből kitűnik, hol ugyanez az értesítés megvan, esak a magyarok és szlávok közt említi a tíz napi távolságot, holott a szláv fejezet élén ő is besenyőket említ. (M. H. K. 172. 1.) Hozzáteszszük még ehez, hogy az arab leirás logikus sorrendje sem enged meg más magyarázatot. A leirás ugyanis keletről nyugat, majd észak s ismét nyugat és nyugat-észak felé haladva, sorban szól a besenyők, kazárok, burtaszok, bolgárok, magyarok, szlávok és oroszokról, mindegyiknek az előző néphez viszonyítva helyzetét. A szöveg a következő: »A kazárok. A besenyők és kazárok között tíz napi járóföld«... »A burtaszok. Aburtaszok tartománya a kazárok és bolgárok között fekszik«... »A bolgárok. A bolgárok határosak a burtaszok tartományával«... »A magyarok. A bolgárok és eszfel-bolgárok közt«. . . »A szlávok. A besenyők és a szlávok közt tíz napi járóföld van.« (M. H. K. 152. 158. 163. 167. 174. lap.) Világos, hogy itt magyarnak kell állni a besenyő helyett és a besenyő szó ép úgy került ide, mint Ibn Rosteh szövegében a magyarokról szóló fejezet élére bolgár helyett. A leíró rontása ez, mint Marquart véli, ki azt hiszi, hogv Dsajháni a saját kora geographiai állapotát tartva szem előtt, tesz a magyar helyébe besenyőt. Gardêzi, úgy látszik, ismert e romlott kézirat mellett egy régebbit is, s nála a magyarok helyesen, я bolgárok és eszegelek között laknak, míg a szlávokról két különböző helyen mindkét kézirat szövegét fentartotta. Az irók ez adatának ily módon megjavított szövege egyik legdöntőbb érv az arab tudósítás Lebediára való vonatkozása mellett ; a magyarok ugyanis csak itt lakhattak tíz napi távolsíera a szlávoktól, Etelközben jóval közelebb kerültek hozzájuk. Az Etelközben lakó besenyőket az akkor már orosz szlávoktól csak egy napi út választotta el, mint Konstantinusnál olvassuk. (M. H. K. 117. 1.)
