Századok – 1908

Értekezések - HÓMAN BÁLINT: Őstörténetünk keleti forrásai 865

ŐSTÖRTÉNETÜNK KELETI FORRÁSAI. 871 A Dnepertől nyugatra eső vidék a Dunáig lakatlan volt, legfeljebb egyes szláv nemzetségek laktak ott, de nagyobb szláv telepről forrásaink semmit sem tudnak.1

) Mindössze a Dneper és Dneszter közén lakott egy szláv törzs, az untok népe, kiket az arab utazók görögöknek néztek. Valószínűleg a keresztyén vallás útján jutottak némi görögös külszínhez, esetleg papjaik voltak görögök, vagy az utazók ott sem jártak náluk s csak hírből ismerik őket.-) A magyarok egyes nemzetségei, kalandozásaik közben, mikor a szomszéd kiovi szláv tartományra támadtak, átkeltek a Dneperen s bekalandozták e pusztaságot. Lehet, hogy egyikmásik törzs sátrat is ütött a Dneper és Bug közén. Szomszédságba kerültek így a dunai bolgárokkal. Ezeket a bolgárokat nevezik az arab írók alsó bolgároknak (eszfel, hibásan eszgel),3

) ellentétben a volgai vagy felső bolgárokká. Már a IX. század első felében érintkeztek őseink ezekkel, mint György barát elbeszéléséből értesülünk. A 839 év körül hívták segítségül a magyarokat a Duna balpartján makedón foglyaikból álló telep ellen viselt harczukban.4) A távolság, mely a lebediai magyarok és a dunai bolgárok közt volt, nem dönti meg azok szomszédságát. Ügy a magyarok, mint a besenyők s más nomád népek tanyáit egymástól mindig több napi járóföldre terjedő pusztaság választotta el. A besenyők és kazárok közt tíz, ez utóbbiak s a burtaszok közt tizenöt napi utat tevő pusztaság terült el ; 5) a magyarokat és szlávokat is tíz napi ') Botka id. ért. 333. 1. említi, hogy I. Basilios császár (867—886) telepített a Duna balpartjáról szlávokat a Balkánra. Bölcs Leo azonban, kire ez állításnál hivatkozik, ezt nem mondja. Szerinte a régen Dunán-túl lakott szlávokat, kik áttelepedtek a római birodalomba, I. Basilios kereszteltette meg. M. H. K. 52—53. 1. Ezek a makedo-bolgárok, horvátok és szerbek, kiket Basilios térített meg s a kik már a VII. században költöztek a Balkánra. 2) M. H. K. 169. és 196. 1. Az antok szláv voltáról v. ö. Hunfalvy Pál : Magyarország Ethnographiája. Budapest, 1876. 108. és 119. 1. Kállay Béni: A szerbek története. Budapest, 1877. I. 23. 1. és Marquart : Osteuropäische u. ostasiatische Streifzüge. Leipzig, 1903. XXXVI—VII. és XL. 1. 3) Thúry József mutatja ki, hogy az eszeget, eszgel csak szövegrontás eszfel — alsó helyett. Hogy ez a magyarázat helyes, és eszgel bolgár alatt a dunait kell értenünk, kitűnik abból is, hogy az egyik legrégibb kézirat, a 982/3-ból származó s Gardêzihez közel álló perzsa geographia, mely Tumanszkíj birtokában van, a magyarok földjét a besenyő-kazárok és belső Bulgária közt fekvőnek mondja. Ez alatt pedig a keleti irók mindig a dunai Bulgáriát értik. Olv. Marquart: Osteuropäische u. ostasiatixhe Streifzüge, 1903. 517. 1. ') M. H. К. 101—103. 1. 5) M. H. К. 152. 158. 1.