Századok – 1908

Értekezések - ZOVÁNYI JENŐ: Sárospatak reformácziója 806

SÁROSPATAK REFORMÁCZIÓ J A. 809 szeket az őket ért támadások ellenében. Annak, bogy ő is »állhatatosan pártolta« volna a reformáoziót, nincs is semmi egykorú bizonyítéka, de annyi mégis elhihető, hogy a mennyiben nem került anyagi áldozatába és nem koczkáztatta vele valami más fontosabb érdekét, szívesen vette, ha terjedett birtokain a reformáczió. Nincs tehát semmi lehetetlenség benne, hogy Siklósi Mihály Sátoralj auj helyben, azután pedig Siklóson reformátori működést folytatott az ő idejében. Ez lehetséges, mert hiszen a kik sárospataki udvari papjai közül ismeretesek előttünk, a reformáczió hívei voltak mindketten, úgy Dévai Bíró Mátyás, mint Dobai András. Csakhogy nem sokáig állották ki nála. Mindamellett, hogy 1538-ban »pessimus haereticus«-ként említi Yárdai Pál esztergomi érsek, !) és Szerémi György is »apostata lator«-nak mondja krónikájában, -), még 1540-ben a katholikus úrvacsoratant követte egy fontos részletében. Azt vallotta ugyanis, hogy a körülhordozott avagy elzárt úrvacsorai kenyér is szentség, azaz teste a Krisztusnak. 3

) Az ellenkező nézetért vettette 1540 elején néhány napi fogságra a sátoraljaújhelyi prédikátort, ezért kellett tőle ugyanakkor távoznia a már helvét irányú Dévainak és egy esztendő lefolyása előtt a lutheri tanhoz ragaszkodó Dobai Andrásnak.4

) Ugyancsak az 1540 évben jelenté ki Ferdinánd királynak, mikor újra át akart pártolni hozzá, ennek a feltételei iránt folytatott alkudozásai közben, hogy »nem is óhajtott valami új szektát ápolni vagy szervezni.« 5

) Ez a nyilatkozat ugyan abból is magyarázható, hogy mindig azt hirdették a reformáczió hívei, hogy ők nem alapítnak új egyházat, hanem ellenkezőleg a régit akarják visszaállítani. Hogy Sárospatakon 1530-ban protestáns egyházat, 1531-ben protestáns iskolát alapított volna Kopácsi István és Sztárai Mihály, akár az ő engedelmével vagy támogatásával, a mi az utóbbi évben Loretóba zarándokoló földesúr részéről ekkor különben is ki volt zárva, akár pedig a maguk erején : arra nézve egyetlenegy elfogadható bizonyítékkal sem rendelkezik egyháztörténetírásunk. Sőt a felsőbb jellegű iskolára nézve lényegesen elütő eredmények állapíthatók meg a hiteles adatokból. Ha fölteszszük, hogy a még 1537-ben is fennállott katholikus egyházközség mellett külön megalakult a protestáns egyház is, — a mi ») Egyháztörténelmi emlékek, III. 300. 1. 2) Szerémi 172. 1. 3) Egyháztörténelmi emlékek, III. 466. 1. — Franlcl Vilmos : Révai Ferencz fiainak iskoláztatása, 56. 1. *) Régi Magyar Költők Tára, II. 442. 1. 5) Egyháztörténelmi emlékek, III. 478. 1.