Századok – 1908

Értekezések - ZOVÁNYI JENŐ: Sárospatak reformácziója 806

810 ZOYÁNYI JENŐ. pedig ritkán történt, és ebben az esetben Tamás papnak feltétlenül katholikusnak, egyházának pedig 1543-ban is fennállónak kellett lennie : — akkor el volna képzelhető, hogy Kopácsi és Sztárai valósággal lelkészkedtek ott bizonyos ideig, de semmiesetre sem egyszerre, mert még akkor is egyesítve volt a lelkészi állással a tanítói, a mikor 1549-ben Sárospatakra került Kopácsi, pedig ebben az időben már középiskolaszerű volt az odavaló protestáns iskola. E feltevés mellett Kopácsi, ki a harminczas években valamikor Siklóson tanítóskodott, előbb, az 1544 évtől Baranyában reformátorkodó Sztárai pedig később, esetleg épen eddig az évig viselhette volna Sárospatakon a lelkészséget és végezhette volna vele együtt a protestánsoktól elv és szokás szerint mindenütt felállított elemi iskolában a tanítást. 2

) Ellene szól azonban ennek a kombinácziónak az a körülmény, hogy csak Perényi Gábor vette el a tizedet a katholikus plébániától,3

) a mivel azután minden bizonynyal meg is szűnt ott az 1537-ben még feltétlenül, de valószínűleg 1543-ban is létezett katholikus egyház. Ám viszont az is természetesnek tekinthető, hogy Perényi Péter, a ki különben is tartott udvari papot, nem áldozott külön protestáns pap fizetésére, azok pedig, a kik netalán híveivé lettek a reformácziónak, szintén nem tartottak ilyet, mert hiszen hallgathatták az udvari pap prédikáczióit. Ha pedig lelkész nem volt, akkor szó sem lehetett egyházról és iskoláról sem. Mindenesetre további kutatások vagy fölfedezések állapíthatják meg e kérdésben a tiszta valót, mert jelenleg még semmi okiratos adattal nem támogatható sem Kopácsinak, sem Sztárainak 4

) a harminczas években való sárospataki működése. Á legcsekélyebb jogosultsága sincs tehát a hagyományos 1530-as ') Történelmi Tár, 1900. 475. 1. 2) Az az eredetileg 1539-ről keltezett, de csak egy, a XVIII. század második feléből való másolatban fenmaradt és a sárospataki kollégium levéltárában I. 28. szám alatt őrzött okirat, mely állítólag említést tesz a sárospataki »református« iskoláról, sok egyébről beszélhet, de az teljes képtelenség, hogy 1539-ben hitelvi álláspontképen emlegethessen reformátust. A sacramentariusok, kik még szerfelett sokára kapták a »református« elnevezést, ekkor még végképen nem szerepeltek ezen a néven. :i

) Adatok az egri egyházmegye történetéhez, II. 1887. 550. 1. — Igaz ugyan, hogy a sátoraljaújhelyi tizedet is csak ő foglalta el, de minthogy itt 1540-ben már feltétlenül volt protestáns lelkész, katholikusról meg nem tudunk, az a nagyon gyakori eset fordulhatott elő, hogy a község a maga egészében protestánssá lévén, lelkésze a jogfolytonosság erejénél fogva tovább élvezte a tízedet, a mi, ha a katholikus egyház is fenmarad vala, épen nem állott volna módjában. ') Tormássy János (A dunamelléki ref. egyházkerület története. Közié Fábián Mihály a Sárospataki Füzetek 1867 évi folyamában) határozottan állítja, hogy Sztárai Zemplénbe, Abaujba nem ment soha (52. 1.), Kopácsit pedig előbb Baranyában, azután Erdődön s