Századok – 1908

Történeti irodalom - Schlitter Hanns: Aus der Zeit Maria Theresia; l. Khevenhüller-Metsch. - Schmall Lajos: Budapest utczái és terei. Ism. Bányai Elemér 643

648 TÖRTÉNETI IRODALOM. 648 utczák elnevezése és ekkor a Magyar Történelmi Társulat, illetőleg a Századok tett javaslatot némely utczák elnevezésére. A Századok javaslata (1867. évf. 418. 1.) szerint a Mészárosutcza (ma Vámház-körút) Mészáros Lázár vagy Bethlen Gábor, a Kalap-utcza (hol Fáy Andrásnak háza volt, melyben éveken át folytak az ismert irodalmi összejövetelek) Fáy András, a Két nyúl-utcza (ma Lónyay-u.) Bethlen Gábor, a Barossutcza Bocskay, a Szervita-tér gróf Teleki László, a Papnöveldeutcza Pázmány Péter, a Fejér hajó-utcza Thököly, az Ország-út (Muzeum-, Károly- és Váczi-körút) Rákóczi nevéről lett volna elnevezendő. A főváros azonban nem vette figyelembe ezeket a javaslatokat ; az utcza-elnevezésekben már negyven év előtt ugyanazt a rendszertelen eljárást követte, melyet ma is állandóan tapasztalunk, mikor régi vonatkozású, történelmi jellegű utcza-neveket egyszerűen megváltoztat, más esetben pedig az újakat minden különösebb vonatkozás nélkül az utczára, teszi a régiek helyébe. Schmall Lajos könyvének használhatóságát akadályozza, hogy egyetlen térképet sem mellékelt hozzá, holott a Rómerféle 1751 körüli, a Ráth-féle 1803-iki és a közelebbi korból, Heckenast kiadásában az ötvenes években kiadott német vagy magyar térképekből egy-egy darabot okvetetlenül közölnie kellett volna. Ámde még ez sem érdembe vágó fogyatékosság. Maga a munka, mely felöleli különösen az újabb korbeli utczanevek keletkezésének és elnevezésének történetét, annyira gazdag adatokban és annyira lelkiismeretes az anyag összehordásában, hogy Schmall Lajost a legnagyobb elismerés illeti meg érte. Ezen a téren még évek múlva is a kútfő értékét biztosítja könyve számára annak eredeti volta és adatainak pontossága. Érdemes volna ezen az úton tovább folytatnia kutatásait, s miután a főváros szabályozásáról szóló törvényjavaslat életbeléptetésével nemsokára úgy is eltűnnek a régi Pest és Buda legérdekesebb emlékei, jól tenné, ha Rómer művének kiegészítéséül a modernebb korszakba (a XVIII. és XIX. századba) nyúló építkezések, épületek, nevezetesebb emlékek rendszeres összeállításával a főváros fejlődésének és kulturhistóriájának ezt az ágát is tanulmányai körébe vonná. Hivatottságát eddigi munkái és a főváros levéltárában évek óta végzett kutatásai eléggé igazolják. BÁNYAI ELEMÉR.