Századok – 1908
Történeti irodalom - Fabó Bertalan: A magyar népdal zenei fejlődése. Ism. Kereszty István 563
564 TÖRTÉNETI IRODALOM. zenei érdekű czikke, a mit reményekre jogosító foglalónak, ígéretnek vehettünk ; s a mit Fraenkel ígért, azt Fabó ime fényesen beváltotta. и Igazi történetet írt. Nemcsak a jelenségeket, a népművészet egyes darabjait írja le és hasonlítja össze egymással, hanem beleilleszti a rokon művészetek -— a versköltés, a táncz — rajzába, és korképet fest a műveltségi állapotok, az uralkodó szellemi áramlatok felől. Milyen igaz jellemzés és jó megfigyelésre vall pl. a mit a katona-nóták fejezetében (177. 1.) ír : »Csakis a nemzetnek idegen érdekekért folyó háborúi, a katonafogdosás, a rossz bánásmód, a messze idegenben való élet értetheti azt meg, hogy a világnak egyik legelső katonája, a magyar, népdalaiban egészen 1848-ig és a szabadságharcz után 1867-ig a katonaéleten folyton kesereg.« Vagy a mivel a népballadák csekély számának okát adja : »az Alföldön s Dunántúl sem a tehetség hiányzott, —betyárballada később elég termett, — hanem a hagyomány. A lakosság nagy részét a török kiirtotta ; az újonan települő idegen sváb, szerb, tót népesség lassan honosult meg s nem folytatta a hagyományt.« Már az első íveken baskír, finn, török, kalmük, tatár stb. nóták, vagy legalább verspéldák (t. i. a zenei szerkezet szilárd váza), a szanszkrit »szloga« rendszere stb. helyezik kellő világításba szerzőnk tudását ; a pogánykorból maradt regösénekek, a gyermekjáték-dalok lélektani fontosságának belátása és felhasználása pedig éleslátásának és logikus magyarázó erejének bizonyságai. Számtalan, sőt mondhatnók, majdnem minden forrást felhasznált, még pedig jól és hasznosan; az elődei által megvetett alapon tovább épített, és könyvében a mai színvonalon álló hajlékot adott a magyar népzene történetének. A kritika hivatása azonban kötelességünkké teszi kijelenteni, hogy Fabó műve mint úttörő nem lehet tökéletes. A mi hiányait illeti, a »standard work« dicsőségére pályázó ily alapos munkából nem volna szabad pl. a következő adatoknak hiányozni : 1. Ma is énekli az oláh nép azt a pásztornótát, melynek szövegében az oláh leány keresi eltévedt juhait, s a melynek dallamára Balassa Bálint verset írt. 2. A bakszaméta vagy palcsaméta magyarított neve volt a hozzánk is bejött passamezzo nevű táncznak. 3. Erkel Bánk bán operája a népi magyar zene formáit, hangsúlyozását iparkodik elsajátítani. 4. A csürdüngölő fogalma. 5. A czimbalom, a czitera, a duda szerepe. 6. Csokonai Dorottya-ja. 7. Dubez közöshadseregbeli karnagy magyar stilű, népiességre törekvő művei. 8. Erdély népdalkincse, híre a népköltésben. 9. Főidényi Talpra magyar-]&. 10. Cromo András milanói krónikás megemlíti János Zsigmond fejedelem zenekedvelését. 11. Gyertyánffy ref. lelkész (1847 táján) népdalgyüjtő. 12. Gvadányi verbungostáncz