Századok – 1908
Értekezések - CSÁSZÁR ELEMÉR: Orczy Lőrincz és a Tisza-szabályozás - I. közl. 29.
ORCZY LŐRINCZ ÉS A TISZA-SZABÁLYOZÁS. 41 hanem elméletileg is a saját philosophiája alapján, erősen hitte,, hogy Magyarország, mely most éli aranyszázadát, mert — Most vagyon kezdete Arany' Századának, Tsászárok Atyjai lettek Országoknak, Királyok Társai a' Jobb Polgároknak, Urak Osztályosi szegény Jobbágyoknak . . .') úgy a legboldogabb, a mint van, minden változás veszedelmes. Ugyanaz a gondolat, a mit később a XVIII. század másik nagy conservativ mágnása, Gvadányi József, szórói-szóra így fogalmazva hirdetett : »Omnis mutatio periculosa.« Sorra veszi Orczy azokat a veszedelmeket, melyeket »a' sok furtsa rendelés« magában rejt : a külföld mindenféle fényűző czikkel árasztja el az országot, és drágán fizettetvén meg áruit, elviszi a magyartól a pénzt ; búzánkat, barmainkat, borunkat, külföldre szállítjuk ; a magyar megkedveli a kereskedői és hajóséletet, a földműveléstől pedig egészen elszokik. Megromlanak hát a régi, egyszerű erkölcsök, fényűzés, kapzsiság, csalás ver majd tanyát nálunk, és mindezért kárpótlásúl nem lesz más hasznunk, mint hogy szaporodik a pénz1. Több lesz a vagyonunk és jövedelmünk, mint a mennyire szükségünk van. Orczy mindig emlegette, hogy az igazi boldogságot nem a kincs szerzi meg, nem a fényes palotákban kell keresni, hanem az egyszerű életviszonyok között, az igénytelenségben. Ekkor is meg volt elégedve a magyar nép sorsával : Zemplin, Bereg, Ungvár, Szabolts Vármegyébenn Van pénz, van eledel, van bor a' pintzébenn, Mi kell több ? mért vesse életét kétségbenn A' Magyar, hogy több pénz jöjjön erszényébenn ? Ha kitsiny határbann szívét szoríthatta, Magábann a' nagyra vágyódást fojthatta, Kints szerzéstől józan elméjét el vonta, Vélem, boldog sorsát illy Magyar meg fogta.2) Milyen más volt ezzel szemben Széchenyi fölfogása, a ki a magyar hanyagságnak és hátramaradottságnak kulcsát épen abban találta, a miben Orczy boldogságát ; abban, hogy a magyarnak van kenyere, bora, sódara ; gatya nyáron, bunda télen, egy pár csizma és egy szívrepesztő nóta, meg andalgó álom, mennyi kell.3 ) De a conservativ Orczy és a reformátor Széchenyi, ]) Jövendölés, ha nem hibáz czímű verse. Két nagyságos elme költ. szüleményei, 177. 1. Ugyanezt a gondolatot fejezi ki a kanezellárhoz írt levelében (1775 márcz. 2.) a folyamszabályozással kapcsolatban : »Opus hoc fastis dignum Saeculumque Aureum regni Hungáriáé illustrans.«. M. udv. kancz. 1775: 1066. 2) Tokajbann való érkezés télen czímű verse. Id. m. 186. 1. 3) Eszmetöredékele, 25. 1.