Századok – 1908

Értekezések - CSÁSZÁR ELEMÉR: Orczy Lőrincz és a Tisza-szabályozás - I. közl. 29.

42 CSÁSZÁR ELEMÉR. a Tisza-szabályozás két kormánybiztosa, nemcsak időben, hanem fölfogásban is igen távol álltak egymástól. De nem a conservativismus volt egyedüli rúgója Orczy idegenkedésének; része volt abban nemesi elfogultságának is. Bármennyire szerette is a népet, bármilyen demokratikusoknak látszanak is pillanatra kijelentései, ép olyan arisztokratikus gondolkodású volt, mint korának többi főura ; ő is minden mozgalmat egyedül a nemesség szempontjából nézett. A folyamszabályozást is. Kutatta, kinek lesz belőle haszna. A nemességnek nem, hiszen az a nyers terményeket most is tudja értékesíteni, a parasztságnak még kevésbbé, mert annak nincs mit eladnia, csak a kereskedő népség fogja hasznát látni, még pedig kétszeresen, mert az ő kezén cserélnek gazdát a kiviteli és beviteli czikkek. A magyarságnak pedig, értve rajta a nemességet, nincs köze a kereskedéshez, míg ellenben egészen az ő vállán, meg a parasztokén nyugszik az a teher, a melylyel a kereskedés megteremtése jár. Boldog Isten ! minek e' munkás fáradság ? Meg fonnyad e' miatt sok ezer parasztság.1

) A nemesség költekezzék, a parasztság dolgozzék s a kereskedő lássa a hasznot ? Nem. Orczynak nem kell a folyamszabályozás. Hogy Orczy nemzetgazdasági nézetei mennyire nem állják ki a kritikát, hogy az ő elvei szerint gazdasági politikát nem lehetett volna folytatni, azt ma már fölösleges bizonyítani ; akármelyik iskolásfiú sorra tudná czáfolni tételeit ; nemcsak azt, hogy a közlekedésügy javítása és a kereskedelem megteremtése egyedül a kereskedő osztálynak használ, de be tudná azt is bizonyítani, mit később Széchenyi hirdetett, hogy a »közlekedések nem egyebek, mint üterek, melyek ha szabadok, a test is virágzik, midőn ha tespednek, lankad az egész Organismus is«,2) hogy a fejlettebb viszonyok nyomán nagyobb kereslet és ennek révén áremelkedés következik be, mely első sorban a termelőnek, a föld birtokosának jövedelmét szaporítja. Az is nyilvánvaló, hogy Orczy e nézeteivel nem tudott az állameszme fenséges magaslatáig emelkedni, nem látott túl az egyes ember és az osztály érdekein ; azonban ne felejtsük el, hogy a XYIII. században e fogalmak s ez a felfogása magyar társadalomban jóformán ismeretlenek voltak és csak a legnagyobb szellemek látták minden elfogultságtól menten azokat a feladatokat, melyek az igazi közjót mozdítják elő. ') Két nagyságos elme költeményes szüleményei, 185. 1. -) Eszmetöredékek, 36. 1.