Századok – 1908

Tárcza - Kemenes Pál: A khazar nemzet nevéről 459

TÁRCZA. 459 vajdaságokat« (!), mit azonban a magyar urak megakadályoztak ; hogy később Salamon, mikor fogságából kiszabadulván, szövetségeseivel a kunokkal Magyarországba tört, »kétségkívül megparancsolta híveinek, hogy Pozsonyból Nyitrára vonuljanak« ; hogy László, miután a kunokat legyőzte, Salamon pozsonyi hívei ellen fordult, minélfogva 1087-ben joggal írhatta Monte-Cassinoba, hogy »majdnem egész Szlavóniát megszerezte.« Ezen előadás teljesen nélkülözi a logikai összefüggést és a történeti alapot. Sasinek egyetlen egy történeti forrásra hivatkozik : a budai krónikára. Ez azonban a kunok betöréséről és legyőzetéséről szól ugyan, de a felvidéki hadjáratról mélyen hallgat. E szerint a történeti kútforrásokban nyomát sem találjuk annak, hogy 1087-ben a tótság által lakott felvidék Salamonhoz ragaszkodott és László király hadjáratának színhelyéül szolgált ; de annak sem, hogy bármikor Szlavónia elnevezéssel jelöltetett volna. Ellenben kimutattam volt, hogy IX. X. és XI. századbeli történeti emlékekben a mai Horvátország területe Sclavonia nevét viseli. Egyébiránt Szent László levelében a Szlavóniáról szóló mondat szövege kizárja azt, hogy a levélíró a felvidékre gondolt volna, és követeli azt a magyarázatot, hogy a levélben Horvátországról van szó. Ugyanis a király csak azért említi az új terület megszerzését, mert fel akarja tüntetni, hogy azzal a távolság közte és a monte-cassinoi apát között csökkent és így ők egymáshoz közelebb jutottak. Már pedig ez az eset bekövetkezett Horvátország elfoglalása által, mert az ahoz tartozó tengerpart egyik kikötője, Zára, déli Olaszország kikötőivel úgyszólván szemközt fekszik ; ellenben nem következhetett be Pozsony és Nyitra vidékének elfoglalása által. Ezek után Sasinek fejtegetései fölött napirendre térhetünk, a nélkül, hogy történetírói módszeréről Ítéletet kellene mondanunk. Frakiíói Vilmos. A KHAZÂR NEMZET NEVÉRŐL. Karácsonyi János e czímen éles észszel írt értekezést közölt a Századok ez évi február-havi számában. Azt mondja, hogy a Tchazar név nyomtalanúl nem tűnhetett el, a mint nem tűnt el a besenyő, a jász, a kun, a böszörmény ; de lehetetlen, hogy e név a Kozár, Kazár helynevekben maradt volna reánk, mint némely író hirdeti, mert a Kozár, Kazár helynevek a szláv koza-ból (== kecske) alkotott kozár (= kecskepásztor) származékszóból erednek. Majd folytatólag azt mondja, hogy a khazar-ok régi magyar neve kárir volt, ebből az r hangok dissimilatiójával kárily lett, természetesen egy előbbi káril fokon keresztül. Ez a kárily, illetőleg káril némely helynevekben