Századok – 1908

Tárcza - Kemenes Pál: A khazar nemzet nevéről 459

460 TÁRCZA. fen is maradt. A Békés-megyei (Kis-)Károly pusztát 1396-ban Karoly-nak, 1326-ban Karul-nak, 1214-ben pedig Karil-nak írják és nevezik. Ez a Karil tartotta meg a khazar nép nevének magyar formáját s Karácsonyi szerint >>a rég eltűnt nemzet emlékét Magyarországon a Károly nevű helységek őrzik.« Karácsonyi bizonyításában azonban többféle hiba van, mely erősen megingatja igen tetszetősen megépített okfejtését. Ilyen hibák a következők : a) Karácsonyi a khazar névnek nem abból az írott alakjából indúl ki, mely a IX—XII. századi byzanczi (yaçàpo!, y_a?oípeq), latin (v. ö. Anonymusnál : cozar) és arab íróknál (khazar) fordúl elő, hanem alapúi veszi Al-Chorenei Mózes khazir alakját, a melyet megerősítve lát az acatzir névvel. (V. ö. akatir, akatzir. Thúry szerint = ak-katir, ak-katzir : fehér kazár. Századok, 1896. 788. 1.) Az én nézetem szerint itt magyarázatra szorult volna, hogy hogyan került e szavakban az -ar szóvég helyébe az -ir ; mi az oka a szó közepén a z helyett álló t, tz jegynek, mely utóbbi a byzanczi emlékekben a cs hangnak is megfelelője szokott lenni. E kérdéseket Karácsonyi azon kijelentése, hogy a kazir alak a régibb, s »a magyar első sorban ezt vette át, mert e nemzettel régebben érintkezett« — nem oldja meg. Hát akkor Anonymus miért nem írt khazir-1 vagy kazir-1 ? b) De nagy baj van a khazir alak magyar kárir megfelelőjével is. Karácsonyi abból indúl ki, hogy a magyar nyelv régi (értsd : a honfoglalás előtti) török jövevényszavaiban a köztörök szó-középi és szó-végi 2-nek a magyarban r felel meg ; mert a magyar gyűrü-nek több török nyelvben füzük, a karó-nak kazik, az ökör-пек öküz stb. a megfelelője. (Lásd erről részletesen Gombocz Zoltán Honfoglaláselőtti török jövevényszavaink cz. értekezését.) Karácsonyi felteszi, hogy a török nyelvű khazar nép khazir nevéből is ilyen z—r változással karir, illetőleg kárir lett. Igen ám, de ne feledjük, hogy nem a magyarban keletkezett a gyűrű, karó, ökör szavak r-je a török z helyén, hanem e szavak egy olyan török nyelvből kerültek a mi nyelvünkbe, mely a török szavak szó-középi és szó-végi 2-jét r-nek ejtette. Az átadó török nyelvben tehát a jüzük (gyűrű), kazik (karó), öküz (ökör) stb. r-rel hangzottak, s nem a magyar nyelv változtatta e szavakban a 2-t r-ré, mert a magyarban ilyen hangváltozás, úgynevezett rotacismus sohasem volt. Ezek alapján Karácsonyinak vagy azt kellett volna mondania, hogy volt egy török nép, mely a khazar-okat, khazir-oka,t kharar-oknak, illetőleg kharir-oknak nevezte, s ettől a török néptől vette át a magyarság a kozár nemzetet jelölő kárir szót. Vagy pedig azt kellett volna mondania, hogy a khazarok, khazirok olyan török nyelvet beszéltek, a melyben megvolt a török rotacismus (lásd Gombocz értekezését : Nyelvtud. Közi. XXXV. 257. 1.), s épen ezért a kha-