Századok – 1908

Tárcza - Zsilinszky Mihály: Elnöki megnyitó beszéd a M. Tört. Társ. 1908 évi márcz. 26-án tartott r. közgyűlésén 359

360 TÁRCZA. drága emlékét bámulja. Az apák ősi tűzhelye, mely századok nemzedékeit tartotta össze ; a föld, a víz, a levegő, mely táplál ; a templom, melynek küszöbét az elődök sarui fényesre koptatták ; az oltár, mely a világ legnagyobb vértanujának emlékét milliók lelkében fentartja, és azok a nyelvemlékek, melyekből a régi hagyományok szólnak hozzánk : mindmegannyi méltó tanulmánytárgyak, melyek mellett a fogékony lélek hazafias szent hevületbe jön, midőn azokat kellő magyarázattal, kellő összefüggésben a jelen és jövendő nemzedék szemei elé állítja. Valóban a haza múltja, mint Kölcsey oly szépen írta meg, olyan mint a szeretett atya élete, minek történeteiről ősz korában körüle tolongó gyermekeinek beszél. Hallgatják azok a harczokat, a veszélyeket, a fájdalmat és dicsőséget, s mindezek nem az atyáéi már egyedül. . . Ezeknek emlékezete továbbra is összeköti az élőket az elnyugodottal. És e kötelék az egymásra következő nemzedékeket szellemi kapcsolatban tartja össze. De bármi nagy becse van a hazai történelemnek a jövő nemzedékre nézve, mégis azt hiszem, hiba lenne, ha társulatunk olykorolykor ki nem terjesztené figyelmét a más nemzetek hasonirányú és egyetemes érdekű történelmi kérdéseire is. Hiszen a mi hazánk,, földrajzilag csak egy kis részecskéje a földnek ; nemzetünk pedig csak egy kiegészítő tagja az emberiségnek ; s mint ilyen nem zárhatja el magát a szomszéd nemzetek hatásától, anyagi és szellemi befolyásától. Annyi bizonyos, hogy az emberi tudománynak általában, és. a történelemnek különösen legnagyobb problémája az ember. Nem csupán mint természeti, hanem kiválóan mint erkölcsi és társadalmi lény, mely haladásra és tökéletesedésre van hivatva. Mint természeti lény, testének mivolta és fejlődése szerint alá van vetve a természet törvényeinek. Születik, táplálkozik, fejlődik és elhal, mint bármely más élő lény. Mint erkölcsi és társadalmi lény, a lélek és természet törvényei szerint gondolkodik, érez és cselekszik. Társadalmi élete és fejlődése szintén úgy a természet törvényein alapszik, mint testi fejlődése. Ügy látszik, egyes egyének életében, különösen a lélek mélységeiben, visszatükröződik a társadalmak és nemzetek élete és fejlődése is. Ha megismerjük az emberi lélek mélységeit, akkor megértjük a világalkotó istenség ezé Íj ait és megértjük magát a világtörténelmet is. Es minél figyelmesebben vizsgáljuk, minél mélyebben tanulmányozzuk az egyes ember, a társadalom és a nemzetek fejlődése közötti hasonlatosságot és különbözőséget, annál erősebb vágyat érezünk annak kikutatására : mik voltaképen a társadalmi és nemzeti fejlődésnek természetes feltételei és akadályai ? Kíváncsiak vagyunk tudni : halad-e az emberiség általában ? És ha igen, mennyi