Századok – 1908
Történeti irodalom - Szádeczky Lajos: Gróf Bethlen Lajos önéletírása. Ism. gr 354
354 TÖRTÉNETI IRODALOM. 1668 jun. 3-ról (tudvalevőleg Hodinka Antal fedezte fel a bécsi udvari könyvtárban), egy A' Szentseges Ur Testenek Innepe es-Proeessioja Mettyet.... stb a Rosnobanyai Jesus Tarsasagha Iskolaiba tanuló Ifiusagh a' keresztenyek eleibe adott Vr napian cz. előadásról.1 ) Mégis mi sem kevésbbé valószínű, mint hogy ez az előadás magyar nyelvű lett volna ; valószínűleg csak a közönségre való tekintetből adtak magyar programmot.2 ) Az első magyar nyelvű piarista iskoladráma talán a Perczel Imréé volt (1758). Utána lépnek föl azok, a kiknek neve már az irodalomtörténeté : Dugonics, Pállya, Benyák. Kívűlök (a kik közül Dugonicscsal maga Prónai Antal, Benyákkal Takáts Sándor, mindketten külön könyvben, Pállya két főművével pedig Horváth Cyrill az Egyet. Philol. Közlönyben, illetőleg Kovács Dezső az Irodalomtörténeti Közleményekben részletesen foglalkoztak) Prónai még Hájos Gáspárt és a historikus Bolla Mártont említi meg, s legvégül Simái Kristóf, Endrődy János és Egerváry Ignácz működését ismerteti és jellemzi röviden. A piarista iskoladrámának a kormány 1794-iki rendelete vetett véget ; a művelődés és az irodalom történetének azonban mindenkor számolnia kell vele. Prónai Antal könyve erről alapos tanúságot tesz. Örömmel vettük a függelékben az előadott darabok czímjegyzékén és néhány színlap másolatán kívül Benyák Bernát egyik művének : Meg Szégyenült Irigység cz. szomorújátékának kiadását. Prónai szerint ez Benyák egyetlen eredeti és magyar történelmi tárgyú darabja. Tárgya Salamon és Géza versengése a trónért. Naiv, de nem értéktelen színmű. Mintha csak a lelkesedéssel dolgozó piarista színműírókról : Dugonicsról, Endrődyről, Simáiról, Pállyáról mondaná benne Gejza, hogy »Nevetek az utánunk leendő késő maradékinknál is virágozni fog gyönyörű dütsőséggel.« Prónai derék munkát végzett, hogy néhány rájuk vonatkozó új adatot kiásott. Gálos Rezső. Gróf Bethlen Lajos önéletírása. Bevezetéssel és jegyzetekkel közli Szádeczky Lajos. Kolozsvár, 1908. Gombos Ferencz kny. Kis 8-r. 126 1. Két képpel. Bethlen Lajos (1782—1867) alakja még a közelmúlté, nem a történelemé. Az utóbbié talán sohasem is lesz. Nem volt nagy hős, sem hadvezér, sem költő, sőt naplóját ismerve, mondhatjuk, nem volt nagy író sem. A XVII. század Bethlenjeinek, különösen ») Irodalomtört. Közi. V. 331. 1. 2) Dézsi Lajos véleménye is ez.
