Századok – 1908

Történeti irodalom - Prónai Antal: A piaristák színjátéka Pesten a XVIII. században. Ism. Gálos Rezső 352

TÖRTÉKET! IRODALOM. 353 némi köze az iskoladrámákhoz. De ennél szorosabbra fűzi velők össze ezeknek művelődéstörténeti jelentőségök. Prónai Antal könyve kisérli meg először világot vetni arra a kérdésre, hogy mi volt az iskolai színpad a kisváros közönségének. Mert hiszen a XVIII. század elején még Pest is az ; igazi kis város, mely legföljebb élénk kereskedelmével, a Dunapart mozgékony életével válik ki társai közül. És még egygyel : azzal, hogy néhanap a művelődésért is áldoz valamicskét. Ilyen jónapjában hozott kis áldozat árán kerülnek 1717-ben a piaristák is Pestre. A város anyagi áldozatát a rend bőségesen megfizette szellemiekben. A város művelődése történetében a XVIII. században a legfontosabb szerepet mindenesetre a kegyes-rendiek gymnasiuma játszotta. A színjátszás terén is övé az érdem 1790-ig, az első színésztársulat előadásainak megkezdéséig. Az első pesti színi előadás, a piaristáké, a belváros közepén, a mai u. n. Görög-udvar helyén, egy első emeleti tágas teremben játszódott le. Itt folytak az előadások azután is a század első felében (1719—1745) mindig latin nyelven. Az első előadás tárgya : De Zokomo rege. Ezt 1719 julius közepén játszották. Ezután rendszeressé válik a színjáték, és Pest közönsége tapsol a Mitridates, a Triurnphus veris, a Resplendens gloria Mártis, a Discors amicitia előadásának. Ritkább a bibliai tárgyú darab. Különös, hogy a piarista írók szívesebben fordulnak a görög-római történelemhez ; talán mivel a biblia egy-egy részletének földolgozása kényesebb feladat volt. Jephte tragédiája, a Tékozló fiu történetének dramatizálása mindenesetre érdekes kapcsolat e thémák többi földolgozásaival. A magyar történelemből Endre király, Koháry István és Pest fölszabadítása drámáik tárgya ; utóbb Dugonics, Benyák és mások, egyéb történelmi tárgyakat is földolgoznak. Prónai kitér az előadás külsőségeire is : a színpad fölszerelésére, a szerepek kiosztására, a női szerepek játszására, a statiszta-szerepekre, a színjátszás idejére, a drámáknak ma már elfeledett szerzőire, pl. Fiala Jakabra, a szorgalmas Kácsor Keresztélyre, Nemcsényi Adolfra, Orosz Zsigmondra és másokra. Ez utóbbiak készítették elő a talajt a magyar nyelvű iskoladrámák számára, latin iskoladrámáikban is a nemzeti geniust dicsőítvén. Az első magyar tárgyú darab : Endre és Béla viszálykodásának dramatizálása (1733 : Discors amicitia) is ezt az eszmét dicsőíthette. De már abban nem értünk egyet Prónaival, hogy az 1726-iki ERKÖLCSNEK DICSŐSSÉGE, SERGIUS SVLPICIUSNAK TERMETÉBE ELŐMUTATTATOTT cz. darab előadása magyar nyelvű lehetett, mivel ez az •egyetlen magyar színlap a régibb pesti előadások színlapjai .(programmjai) között. Hiszen van egy jezsuita programmunk is, SZÁZADOK. 1908. IV. FÜZET. 23