Századok – 1908

Értekezések - BAJZA JÓZSEF: Bajza József mint történetíró 289

296 BAJZA JÓZSEF. Bajza a történetírásról mond. Komolyabb ellenvetésünk legfeljebb a hasznossági elv túlságos hangoztatása ellen lehetne. Ez eszmék ma már a köztudatban élnek s Bajza korában sem voltak tökéletesen újak, de csak jótékonyan hathatott az, hogy Bajza ilyen könnyen érthető formában közkeletűekké tette őket, S az is bizonyos, hogy nálunk addig senki nem hatott be ennyire a történetírás lényegébe. Az Athenaeumban Bajza igen nagy teret szentelt a történelemnek és segédtudományainak. Maga azonban sokkal jobban el volt a szerkesztéssel, színi bírálataival és polémiáival foglalva, semhogy bármi történeti dolgozatot is írhatott volna. Mindössze egy-két czikket dolgozott át németből névtelenül és szerkesztői szükségből. 1843-tól fogva azonban teljesen a történetírásra adta magát. Először két kis felolvasást írt Coriolánja modorában : Eudoxia császárnő és A Telekiek tudományos hatása cz. a.. A történeti kritika szempontjából haladást mutatnak, de nincsenek oly ügyesen megírva mint Coriolánja és Koháryja. Különösen a második nagyon nehézkes szerkezetű. Azután nagyobb munkák fordítására adja magát. Nem szólva a kiadói felhívásra, kevés gonddal készült és egészen értéktelen Űj Plutarcli-járói, melyet németből fordított, megindította a Történeti Könyvtár cz. vállalatát. Ebben kiváló külföldi történeti műveket adott jó fordításban, összesen hat kötet jelent meg belőle: Sparks Jared: Washington élete a Czuczor, Mignet : A franczia forradalom története (2 köt.) a Gaál, Dahlmann : Az angol forradalom története, és Kolb : Az emberi művelődés történetei (2 köt.) a saját fordításában. A mint látható, Bajza előszeretettel adja közre a forradalmak történetét," már előbb is Lardner munkáját fordította le. Kétségtelenül hozzájárultak e fordítások a negyvenes évek forrongó hangulatának neveléséhez, de jótékonyan hatottak a történetírás színvonalának emelkedésére is, mert korukban mind első rangú munkák voltak. Bajza főczélja vállalatával az volt, hogy minél több szabadelvű eszmét terjeszszen el vele. Terve jórészt sikerült, bár a censura nem egy jó gondolatnak szegte nyakát. Legtöbbet Kolbjában töröltek ; a szerzetesekről és pápákról szóló fejezetnek egé-