Századok – 1908

Tárcza - Szláv történeti szemle (Margalits Ede; Ernyey József) - Slovenské Pohĺady 279

TÁRCZA. 297: TŐI megállapította az előadó, hogy a Magyar Nemzeti Muzeum egyik szombatos-codexével egyugyanazon kéztől származik. Egykorú oklevelekből írójukat (a másolót) Bözödujjalusi Ats Mózes személyében ismerte fel. Péter András borvízáruló székely népköltőt, kinek nevéről nevezték eddig a M. N. Muzeum codexét, tisztázta a szombatosság gyanúja alól. A többi codex, részben csonka imakönyv, a Péchyféle typusnak közelebbkorú puszta másolata. — Kálmáncsehi Sánta Márton hogyan lett Sánta ? Beregszászon a XVI-ik század közepén a hazai reformáczió történetének egyik véres episodja játszódott le. Mint Gönczi György tudósít bennünket,1

) Hadán Balázs előbb debreczeni pap, itt »mártyromságot szenvedett«, Szenczi Molnár Albert szerint pedig — valószínűen ugyanakkor — »általlövi az barát Kálmánezehi Márton prédikátort.«2

) Mind a két dolog megtörtént ; effelől nincs kétségünk. Hogy mégis történetíróink Szenczi Molnár Albert tudósításának nem akarnak hitelt adni, annak oka az, hogy az általlövi szónak oly értelmet tulajdonítanak, mintha halálos megsebesülést jelentene. Kálmáncsehinek mellékneve, a mit csakis Beregszászon történt általlövetése után nyerhetett, megfejti a szó jelentését s Molnár Albert jólértesültségében sem enged kételkednünk. A barát fegyvere Kálmáncsehit lábán sebezte meg, a ki azóta lett Sánta. (K. L.) SZLÁV TÖRTÉNETI SZEMLE. 1905. — Slovenské Pohlady. Casopis zábavnopoucny. Redaktor a vydavateí Jozef Skultéty. XXV. évf. Turócz-Szentmárton, 1905. Szorosan véve nem történelmi tárgyú az 1885-ben elhunyt Dobsinsky Pál posthumus munkája (1—15., 80—88. 11.), de a XIX. század elején ébredező tót nemzetiségi vágyak tanulmányozásában mégis jó forrás az az életrajz, mely Szuhány Márton pesti orvosnak, az evangelikus tót egyház első inspectorának ifjúságát tárgyalja. Szuhány maga is író ember, Kollár belső barátja, egyike volt a Tót nyelv- és irodalomkedvelők egyesülete megalapítóinak, kik a Zora (Auróra) cz. almanach körűi csoportosultak. — Mint korrajz itt említhető Botto Gy. tanulmánya : Francisci János 1848-ban (3. füz. 173—192 11.), mely a liptószentmiklósi petitióhoz, majd Stúr, Hodza és Hurbán működéséhez is nyújt adatokat. Ugyancsak a harminczas évek szláv testvériségi mozgalmait vázolja Hurban-Vajánsky közleménye (585—605. 11.) Levéltári töredékek cz. alatt, mely az akkori ') Régi Magyar Költők Tára, V. 265. 1. 2) U. o. 269. 1.