Századok – 1908
Tárcza - Szláv történeti szemle (Margalits Ede; Ernyey József) - Slovenské Pohĺady 279
280 TÁRCZA. központ, a pozsonyi szláv irodalmi egylet belső életére és külső összeköttetéseire vet világot. Sasinek Fr. V. czikksorozatát (304—348 11.) A tót fejedelmekről stb. összefüggőleg ismertetjük : I. Privina sorsa rejtélyes, a szláv történelem gordiusi csomóinak egyike. Tudjuk, hogy sok hányattatás után Lajos császártól Pannóniában kapott helyet, de kérdés : jog szerint-e, vagy csak kegyelemből ? A szerző azt hiszi, hogy a császár Privinát csak régi jogaiba helyezte vissza, mert elűzetése előtt Nitriában és Pannóniában uralkodott, most pedig Mysia (Moesia) egy részét kapta vissza, bár akkor az is a Duna mindkét partjára terjedt ki, ezenfelül Zala-vidékét nyerte hübérűl. Meghalt 868 táján valószínűleg a harcztéren, a morvák ellen küzdve, a mikor is Lajos császárral együtt vereséget szenvedett és Svatopluk lett Nitria ura. — II. Chocel (348—362. 11.) Privina fia, az eddigi felfogás szerint atyja halála után elveszítvén a felső részeket, Pannóniában maradt és Mosburgban székelt. Mosburg pedig azonos a mai Övárral. A fiu tehát nem tért vissza atyja székhelyére Zalavárra (Salapiugin). Sasinek főleg azt vitatja, hogy Chocel herczegsége a Rába folyó mentén terült el. Bizonyításának másik része, melyben Mosburg és Musun azonosságát vitatja, korábbi polémiáiból eléggé ismeretes.1 ) — III. Szent László levelével2) foglalkozva (545—546. 11.), azt bizonyítja, hogy a V. apostolicus nem í7-nak olvasandó, következőleg az említett pápa nem II. Orbán, hanem III. Victor, Orbán közvetetlen előde (1086—1088), Oderisius pedig 1087-ben lett monte-cassinói apáttá, a levél kelte tehát helyesen 1087-re teendő. Szent László levelét egyébként állásfoglalásnak tekinti a pápa mellett IV. Henrik áskálódásai ellenében. Az emlegetett Moesia a Rába és Lajta vidékén terült el Pozsonyig, mely ekkor Salamon birtokában volt. A »totam fere Sclavoniam acquisivi« kifejezés nem vonatkozik a Dráva-Száva közére, mert ott akkor II. István uralkodott és Szent László beavatkozása csak ennek halála után történt 1091-ben. Ez a Szlavónia a felvidéki Tótország, a mit Salamon szövetségesei, a kunok is pusztítottak, másfelől Pozsony lázadása is dúlt. László mindkettőt leverte s így a felvidéki Sclavonia nagy részét visszanyerte. — IV. Nagy Károly anyja. (630—633. 11.) Nagy Károly életrajzában (Vita Caroli Magni. Migne, tom. XCVII.) olvassuk : »Pipinus moritur, consurgit Carolus acer, Natus in Ingeleheim, cui Berta fit Ungara mater.« A magyar történetírók még ki nem sajátították a 742 évi Bertát (Bertrada), noha a forrás szerint Ungara volt. Ezek az ungarok az Adria és az Alpes Carnicae közt tanyáztak már 590-ben, — \ ») Olv. Századok 1905. 249. 1. és 1906. 172. 1. s) Fraknói : Szent László levele a monte-cassinói apáthoz. Budapest, 1901.
