Századok – 1908

Értekezések - SZEKFŰ GYULA: Szamosközy műve az 1594 év eseményeiről 217

SZAMOSKÖZ Y MŰVE AZ 1594 ÉV ESEMÉNYEIRŐL. 237 Bethlen Szamosközy művéből közöl. Nevezetes még a Héderváricodexben a levél szövege után Szamosközy jegyzete : »Bátori Sigmond levelének mása Bátori András cardinalnak, melyből meg tetszik Sigmond dolga és az fő tanácsuraknak méltatlan halálok.« — Szamosközy tehát tendentiosusan másolta le ezen levelet, s ha valóban megírta munkáját, ott ebből a szempontból kellett hasznát vennie. Ezzel szemben Bethlennél nem látszik ez a tendentia világosan. В 419. a Bocskayval való tárgyalások után minden átmenet nélkül így ír : »Haec dum tractantur, Sigismundus vajvoda Kővárini aliquantum conquiescens, litteras ad Andreám Báthoreum Cardinalem in Poloniam sequenti tenore exaratas expedit« (B 419) s közli a levelet. Szamosközy igazi tendentiája egyedül IVI (és A) szövegében található meg. A z 56b—57a 11. elmondja, Báthory Zsigmond hogyan hitegette Boldizsárt a trónról való lemondással, sőt formálisan szerződést kötött vele, a mint a levélben is elmondja. Erre támaszkodva jártak el a tanácsurak Tordán, majd Kolozsvárott. És »ne quis fidem eorum, quae narramus, a nobis desideret« (57a), ezért írja le szórói-szóra a levelet. Bethlen teljesen elhomályosította Szamosközy tendentiáját a Szamosközy-szöveg szétszaggatásával, IVI ellenben Szamosközy intentiójához híven s betű szerint Szamosközy után közli a dolgokat. IVI kézirat elején a 14a—17a lapok, vége felé az 57a—58a 11. tehát kimutathatólag Szamosközy elveszett munkájából valók, még pedig, mint a Bethlennel való összehasonlítás mutatja, oly szorosan csatlakoznak a kétségtelen Szamosközy szövegekhez, hogy a köztük levő viszony csakis az eredeti és másolat közti viszony lehet. A legkisebb részletekig menő egyezések lehetetlenné teszik azon feltevést, mintha IVI a vizsgált részleteket valamely ismeretlen íróból vette volna, a ki viszont Szamosközyt használta volna. Mindezek után talán nem fog elhamarkodottnak látszani ítéletünk, ha az NI (illetőleg A) kézirattól fentartott szöveget teljes egészében Szamosközy munkájának tartjuk. Ezen véleményünkben megerősítenek a következő adatok. Láttuk már, hogy a szerző 1594-ben hallotta Báthory Zsigmond beszédét az országgyűlésen, s 1603-ban még megérte Székely Mózes halálát. Ezen kormeghatározás jelenlegi ismereteink mellett egyedül Szamosközyre illik. 0 épen 1594 legelején jött vissza külföldi útjából,1) s mint tudjuk, legalább 1608 végéig életben volt. Böjthi Veres Gáspár szerzőségét az 1594-re vonatkozó adat teljesen kizárja. 1617-ben, mikor Bethlen Gábor kül') Már 1594. ápr. 18-án okvetetlenül Kolozsvárott volt. Szamosközy tört. maradványai, IV. 43. 1.