Századok – 1908

Értekezések - SZEKFŰ GYULA: Szamosközy műve az 1594 év eseményeiről 217

238 SZEKFÜ GYULA. földre küldte, még messze lehetett a 30-ik évtől is.1 ) Láttuk, hogy Baranyai Decsi szerzősége nem jöhet szóba.2 ) Kovacsóczy Far­kas megírta ugyan saját kora történetét, melyet Szamosközy és Bethlen Farkas használtak még,3 ) de szerzőségét kizárja termé­szetesen az 1603-ra való hivatkozás. A szerző különben állan­dóan dicsérő jelzőkkel halmozza el a nagy kanczellárt (14a. alteram quidem prudentia singulari Covatsocium), egy helyen pedig (25a) megemlíti, hogy Kovacsóczy történeti műve meg­fordult a kezén : »Orationem quam Cacasius ad Reginam habuit, Kovatsocio auctore scriptam et elaboratam, quae multorum manibus t.eritur et ipse Kovatsocius Históriáé suae quam imper­fectam reliquit ad verbum inseruit, non duximus operae precium hue apponere«, s ezután másra tér át.4) E részletet a szerző alig sokkal 1603 után írhatta, később már nem igen érdeklődhet­tek Kakas beszéde iránt az emberek; a XVII. század elején azonban kimutathatólag csakis Szamosközy használta Kovacsóczy félbemaradt művét ; természetes is, hogy Kova,csóczy hagyaté­kából csakis ő reá szállhatott ; az pedig nem valószínű, hogy Szamosközy nagy munkája készítése közben másnak is átengedte volna. így ez idézett részlet, s benne azon adat, hogy a szerző Kovacsóczy művét használta, szintén Szamosközy szerzőségére mutat. Mindezek után két tényt kell összevetnünk. Az egyik az, hogy a szerző 1594-ben országgyűlésen lévén, 1603 után írta művének legalább egyik részét ; a másik, hogy műve tekintélyes része, két helyen is szórói-szóra, sőt betű szerint megegyezik Szamosközy kétségtelen műveivel. E két tény egybevetéséből csakis Szamosközy szerzősége következtethető, a mit ezek után talán egész bátran elfogadhatunk.5 ) Szamosközy nagy munkájának — historiographia-történeti ') A Böjthiről ismert adatok rövid összeállítása Makoldy Sándor bölcsészettudori értekezésében. (Böjthi Veres Gáspár élete és történetírói munkássága. Nagykároly, 1904.) s) Különben már 1601-ben meghalt. Gyulafi Lestár tört. marad­ványai. Mon. Hung. Hist. SS. XXXIII. 17. 1. — V. ö. Mon. Hung. Hist. SS. XVII. XII. 1., a hol Toldy Ferencz még nem ismerte Gyulafi Lestár adatát. 8) V. ö. idézett értekezésem, 36. 1. 4) Bethlen Farkas kezében megvolt Kovacsóczy munkája s Szamos­közytől eltérően jónak látta közölni az egész beszédet. В 185—196. 5) Ide iktatjuk Szabó Károly megjegyzését : »A Seivert által itt ismertetett kézirat Szamosközy István nagyszerű történelmi művének töre­déke lehetett, melynek tetemes része s ebben az 1593 és 1594 év leirása is elveszett, vagy máig is lappang.« Mon. Hung. Hist. XXXI. (Gyulafi Lestár) 9. 1. A kitűnő tudóst a XVI. század irodalmának ismerete látat­lanban is helyes útra vezette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom