Századok – 1908
Értekezések - SZEKFŰ GYULA: Szamosközy műve az 1594 év eseményeiről 217
238 SZEKFÜ GYULA. földre küldte, még messze lehetett a 30-ik évtől is.1 ) Láttuk, hogy Baranyai Decsi szerzősége nem jöhet szóba.2 ) Kovacsóczy Farkas megírta ugyan saját kora történetét, melyet Szamosközy és Bethlen Farkas használtak még,3 ) de szerzőségét kizárja természetesen az 1603-ra való hivatkozás. A szerző különben állandóan dicsérő jelzőkkel halmozza el a nagy kanczellárt (14a. alteram quidem prudentia singulari Covatsocium), egy helyen pedig (25a) megemlíti, hogy Kovacsóczy történeti műve megfordult a kezén : »Orationem quam Cacasius ad Reginam habuit, Kovatsocio auctore scriptam et elaboratam, quae multorum manibus t.eritur et ipse Kovatsocius Históriáé suae quam imperfectam reliquit ad verbum inseruit, non duximus operae precium hue apponere«, s ezután másra tér át.4) E részletet a szerző alig sokkal 1603 után írhatta, később már nem igen érdeklődhettek Kakas beszéde iránt az emberek; a XVII. század elején azonban kimutathatólag csakis Szamosközy használta Kovacsóczy félbemaradt művét ; természetes is, hogy Kova,csóczy hagyatékából csakis ő reá szállhatott ; az pedig nem valószínű, hogy Szamosközy nagy munkája készítése közben másnak is átengedte volna. így ez idézett részlet, s benne azon adat, hogy a szerző Kovacsóczy művét használta, szintén Szamosközy szerzőségére mutat. Mindezek után két tényt kell összevetnünk. Az egyik az, hogy a szerző 1594-ben országgyűlésen lévén, 1603 után írta művének legalább egyik részét ; a másik, hogy műve tekintélyes része, két helyen is szórói-szóra, sőt betű szerint megegyezik Szamosközy kétségtelen műveivel. E két tény egybevetéséből csakis Szamosközy szerzősége következtethető, a mit ezek után talán egész bátran elfogadhatunk.5 ) Szamosközy nagy munkájának — historiographia-történeti ') A Böjthiről ismert adatok rövid összeállítása Makoldy Sándor bölcsészettudori értekezésében. (Böjthi Veres Gáspár élete és történetírói munkássága. Nagykároly, 1904.) s) Különben már 1601-ben meghalt. Gyulafi Lestár tört. maradványai. Mon. Hung. Hist. SS. XXXIII. 17. 1. — V. ö. Mon. Hung. Hist. SS. XVII. XII. 1., a hol Toldy Ferencz még nem ismerte Gyulafi Lestár adatát. 8) V. ö. idézett értekezésem, 36. 1. 4) Bethlen Farkas kezében megvolt Kovacsóczy munkája s Szamosközytől eltérően jónak látta közölni az egész beszédet. В 185—196. 5) Ide iktatjuk Szabó Károly megjegyzését : »A Seivert által itt ismertetett kézirat Szamosközy István nagyszerű történelmi művének töredéke lehetett, melynek tetemes része s ebben az 1593 és 1594 év leirása is elveszett, vagy máig is lappang.« Mon. Hung. Hist. XXXI. (Gyulafi Lestár) 9. 1. A kitűnő tudóst a XVI. század irodalmának ismerete látatlanban is helyes útra vezette.