Századok – 1908
Értekezések - SZENTPÉTERY IMRE: Individualis és collectiv történetírás 193
210 SZENTPÉTER Y IMRE. pított fogalma csupán a természettudományokra nézve helyes, de semmiesetre sem vonja maga után azt, hogy a történettudománynak is ezzel egyezőnek kell lennie. Ez a tétel úgy keletkezett, hogy a természettudományok alapján megállapították a tudomány általános fogalmát s ezt akarták alkalmazni azután a történettudományra is. Mikor pedig kiderült, hogy a történettudományra ez a megállapítás nem talál (minthogy a történetírás nem kizárólag az általánossal foglalkozik), ebből nem azt következtették, hogy az egyoldalúan felállított tétel helytelen, hanem azt, hogy az eddigi történettudomány nem felel meg a tudomány fogalmának. Hogy tehát megfeleljen, épen úgy általánosságra kell törekednie, s az egyént épen úgy figyelmen kívúl kell hagynia, mint a természettudománynak. Ha ezt nem teszi, akkor nem tudomány. Hogy ez az okoskodás helytelen, s hogy valamely tudománynak, még pedig meglévő tudománynak lényegét és feladatait csakis magából az illető tudományból kiindulva szabad megállapítani, az — úgy gondoljuk — minden kétségen felül áll. Ha a tudománynak a természettudományok alapján megállapított általános fogalma a történettudomány fogalmával nem egyezik, abból csupán az következik, hogy a két tudomány egymástól lényegileg különbözik, nem pedig az, hogy az egyiket okvetetlenül a másiknak a mintájába kell belegyúrni. Érdekesen világítja meg mindezen kérdéseket az a viszony, melyben a collectivismus és a történelmi materialismus vannak egymással. Mióta Marx és Engels kifejtették ismeretes elméletüket a gazdasági és termelési viszonyoknak a történelmi események alakításában való szerepéről, azóta a sociologia ezt az elméletet teljesen magáévá tette. A behatóbb történeti vizsgálatnak azonban előbb-utóbb mégis csak rá kellett jönnie annak beismerésére, hogy ez az elmélet egyoldalú, mert az objectiv álláspont teljes feladása nélkül mégis csak lehetetlen a történelmi alakulatokat tisztán és kizárólag a gazdasági viszonyok hatásának tulajdonítani s ezek mellett minden más tényezőt figyelmen kívül hagyni, mint Marx követői teszik. Az újabb sociologia iparkodik is a marxismussal ilyen formában szakítani s igyek-
