Századok – 1908

Tárcza - Szláv történeti szemle (Margalits Ede; Ernyey József) - Vjesnik hrvatskoga arheološkoga društva 181

182 TÁRCZA. eredetije elveszett ; a horvát fordítást 1510-ben újra latinra fordította Marulics Márk és ez adta hozzá a Zvonimir megöletéséről szóló részt, megtoldva azzal, hogy a haldokló király megátkozta népét, hogy mindig idegen legyen a királya. Tomasics János krónikája (a XVI. század első feléből) Zvonimir halála napját és temetése helyét is megállapítja. Sisic ez adatok helyességét bizonyítja, de az átkot XVI-ik századbeli koholmánynak tartja ; szerinte Szent László hadjárata sógora halálának megbosszulásáért történt. — 2. Milcetió Iván : Három glagol-betüs horvát oklevél a XV. századból. (30—33. 11.) Frangepán Márton adománylevele 1465-ből, Malkovics apát adománylevele 1471-ből és végrendelete 1485-ből. 3. Brunsmid : A zágrábi horvát nemzeti muzeum köemlékei. (35—106.11.) Folytatás. — 4. Klaic V. Az Árpád-házból való királyok horvátdalmát királyokká való koronázásáról. (107—117. 11.) Zvonimirt Gebizon pápai követ 1076-ban a Szent Péter bazilikában Salonában, a horvátok és dalmaták királyává koronázta »per vexillum, ensem, sceptrum et coronam.« Tehát voltak külön horvát koronázási jelvények. Ezeket nem VII. Gergely ajándékozta Zvonimirnek, mert már előtte más horvát uralkodók is királyokká koronáztattak. Tomislav (925) és Drzislav (970—1000) biztosan ; kiről Tamás spalatói főesperes mondja, hogy Dircislavtól fogva az ő utódai Dalmáczia és Horvátország királyainak neveztettek. Mert a királyi méltóság jelvényeit a konstantinápolyi imperatoroktól kapták és ezek eparcháinak és patríciusainak neveztettek, Zvonimir az utolsó, kiről tudjuk, hogy ezen ősi horvát koronával megkoronáztatott. Hol őrizték a koronázó jelvényeket, nem tudjuk ; talán Alba ad mare (Belgrád) királyi városban. Más tengermelléki dalmát városokban aligha, mert ezek uraikat változtatták s megbízhatatlanok voltak. II. István az utolsó király a "horvát uralkodó családból (1089). Kétségtelen, hogy ő is meg volt koronázva, különben a király czímet nem használta volna. Drago zárai prior 1091-ben Vekenegának, Kresimir Péter király nőrokonának megítéli öröksége egy részét ; az erről szóló oklevélben azt mondja, hogy ezen iratát kiadta »azon időben, midőn Vladislaus a pannonok királya, a horvát királyságba beütvén, Almus urat, az ő unokaöcscsét, ott királylyá tette.« Ha Almus horvát király volt, akkor meg is koronázták Zvonimir koronájával. Kálmán király 1096—1105-ig fáradozott Horvát-Dalmátország meghódításán. 1105-ben győzedelmesen bevonult Zárába, de nem mint hódító, hanem egyezség után, mert Zára oklevelei erről örömmel emlékeznek meg és a székesegyházban ez időtől fogva nagy ünnepeken Laudes-1 énekeltek tiszteletére, mely dicsének szövege is megvan a Szent Simon templom régi evangeliumos könyvében : »Colomanno Ungariae, Dalmatiae et Chroatiae almifico regi vita et victoria. Stephano clarissimo regi nostro vita et victoria.« Tehát egy-