Századok – 1908

Tárcza - Szláv történeti szemle (Margalits Ede; Ernyey József) - Vjesnik hrvatskoga arheološkoga društva 181

TÁKCZA. 183 időben két koronázott horvát király volt. Ez az István, Kálmán hétéves fia, kit megkoronáztak, mert még élt Kálmán testvére Almus, kit még László tett horvát királylyá. Kálmán 1102-ben a zárai apáczák régi szabadalmait és összes birtokaikat megerősítette »ut nullus regni mei audeat quicquam distrahere vei auferre illi monasterio.« E nevezetes irat bekezdésében mondja, hogy azt kiadta >>salvo abito consilio, postquam coronatus fui Belgrádi supra mare, in urbe regia, rogatu subscriptorum meorum comitum.« Tehát Kálmán 1102-ben vagy valamivel előbb horvát-dalmát királylyá koronáztatott, kétségtelenül Zvonimir koronájával ; országgyűlést tartott s ekkor adta ki oklevelét az apáczáknak. Ezt az oklevelet a magyar történetírók hamisítványnak tartják, mert eredetije nincs meg s csak egy XII-ik századi regestrumban van meg, melyben Racki is beismeri, hogy hamisítványok is vannak, mert 1102-ben Zára még nem volt Kálmáné s így ő a zárai apáczák javára oklevelet nem adhatott ki. A mely oklevél csak későbbi regestában maradt fen, azért még nem hamisítvány. A kérdéses regestrumban több a hiteles oklevél mint a hamisítvány. A kérdéses apácza-klastrom sok birtokot szerzett Zára határain túl, oly területen, mely 1102-ben már Kálmáné volt ; ezekre nézve sietett tőle oltalmat szerezni és azt meg is kapta. Spalato 1103-ban, Zára 1106-ben, Trau 1108-ban került Kálmán hatalma alá. Mindannyinak jogait és kiváltságait megerősítette, de csak a Traura vonatkozó oklevél maradt meg. Ezek a megerősítő oklevelek természetszerűleg azonos szövegűek voltak. Trau oklevelének szövegében ez áll : »mihi et filio meo aut successoribus meis tributarii ne sitis. Cum autem ad vos coronandus aut vobiscum regni negotia tractaturus advenero, nemini civium vis inferetur domorum suarum, nisi quem dilectio susceperit«. Ezt a formulát minden király megtartotta szabadalmi leveleiben Spalato, Zára és Trau városokra nézve 1207-ig, sőt Sebenico és Almissa városokra nézve is, mely utóbbiak horvátok voltak. Abból, hogy ez a formula (coronandus) állandó volt 1207-ig, következik, hogy az Árpádházi magyar királyok tényleg megkoronáztattak horvát-dalmát királyokká, különben e formulának semmi értéke nem lett volna. Abból, hogy II. Endre 1207-ben Spalato és Almissa okleveleiben utoljára használta e formulát, következnék, hogy ő volt az utolsó Árpádházi uralkodó, ki magát horvát-dalmát királylyá koronáztatta. A magyar történetírók szerint e formula csupán formaság volt és Kálmán után egy magyar király sem koronáztatta magát horvátdalmát királylyá. Ez a nézet nem tartható fen, mert vannak bizonyítékok az ellenkezőre. András, Imre öcscse, Spalato 1199-iki privilégiumában szóról szóra megtartja a régi megerősítő szöveget, csak ezt hagyja ki : »cum ad vos coronandus advenero« — mert a her•czegeket nem koronázták meg, de mint királynak 1207-ben Spalato